F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom

periódusban bontották vissza őket, de az is lehet, hogy eredetileg szintén ekkorának készültek. Az első templom ablaktengelyei is máshova eshettek, nyilvánvalóan a támpillérek állásaihoz igazodtak. A belső tagolás sem a jelenlegi, négy boltszakaszos megoldást követte, valószínűleg - igazodva a támpillérekhez - nem volt hosszabb három szakasznál, melyhez keleten csatlakozott még a szentély. Feltevésünk szerint ez az első templom torony nélkül épült. Ezt látszik igazolni, hogy a 18. század első feléből való görögkeleti szerb templomok legtöbbször torony nélkül, igen egyszerű kivitelben készültek, s a torony csak később épült hozzájuk.

73 Továbbá az a tény is feltevésünket igazolja, hogy az egyhajós homlokzati középtornyos templomtípus a 18. század második felében vált általánossá a magyar falvak templomépítészetében, Franz Anton Pilgram szentgotthárdi ciszterci apátsági templomának hatásaként.

74 A második építési periódus a 18. század harmadik negyedére keltezhető. Ez a tulajdonképpeni bővítés a 18. század második felében a lakosság számbeli növekedése által támasztott igényeknek felelhetett meg. Ekkor a támpillérek mai magasságáig, de legalább az ablaknyílások könyöklőjéig visszabontották a falakat, elkészült a négy boltszakaszos hajó a teljes, ma is látható tagolással, melyhez igazodnak az új, szegmensíves ablakok a hajóban és a szentélyben. A templomot nyugat felé kibővítették és toronnyal látták el, mely az általános, órapárkánnyal lezárt típust követi. Ez a második templom alaprajzi elrendezésében szoros rokonságot mutat a szentendrei Pozsarevacska templommal, mely 1759-1763 között épült, tornya pedig 1794-ben készült el.

75 A kapcsolatot alátámasztja a szentély hasonló záródása, a kettős hevederekkel osztott csehsüvegboltozat azonos előfordulása, a belső falak kettős pillérekkel való tagolása. Ám míg mindezek a Pozsarevacska templom esetében kvalitásos, igényes épületet eredményeztek, addig a csobánkai templom kialakítása egy, az előzőnél jóval egyszerűbb igényeket kielégítő módon történt. A 1781-es évszám jelzi az időpontot, mikor az egyházközség anyakönyveit vezetni kezdték.

76 1805-ben új iskola építésébe fogtak, mely 1807-re készült el,

77 1863-ban a templom külső és belső javítási munkálataira 80 forintot fizettek ki.

78 A templomban, a hajó északi falán található feliratos tábla szerint a templomot az 1906. évi renoválás után Lukián Bogdanovics szentelte fel még ugyanabban az évben.

79 A 19. század végén, 1890-ben az egyházközség tervet készíttetett a torony átépítésére Krachler János helyi mesterrel, aki valószínűleg német lehetett a rajzon

80 szereplő Johann Krachler névváltozatból ítélve. A terv szerint a nyugati homlokzat gazdag kialakítású vakolat-architektúrát, a torony összetett felépítésű sisakot kapott volna. Feltehetően a terv nem valósult meg - a homlokzat nyílásrendszere jelenleg más -, esetleg csak sisak készülhetett ekkor, bár ezt sem tudjuk biztosan, mert 1920ban villámcsapás érte a tornyot, mely elpusztította a toronysisakot.

81 Ezután készült el a ma látható forma. A helyreállítást a lehető legegyszerűbb módon oldották meg: a megrongálódott építményt visszabontották, és egy egyszerű, gúla alakú sisakkal zárták le. Ezzel a kialakítással azonban egyáltalán nem vették figyelembe a torony korábbi tagozatait, a kettévágott órapárkány szerepét elvesztette, atektonikussá vált, zavaró látványt nyújt.