F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom
pillér áll. A szentélyt középtengelyében elhelyezkedő egyetlen szegmensíves, keret nélküli ablak világítja meg. A nyugati homlokzat (2.ábra) architektúrája valamivel igényesebb: a kétrészes, egyszerű főpárkány felett középtorony emelkedik. A főpárkány alatti homlokzatfelület hármas tagolású (nem pilaszterekkel, hanem csak a középső rész előreugratásával). A középaxis mélyített fülkéjében kőkeretes, beugró konzolos, szegmensíves barokk kapu nyílik, felette háromrészes szemöldökpárkány. A fülke kapu feletti részén vakablak található „MCMXXI" (1921) felirattal. A főpárkány felett a toronyhoz ferde lezárású falsíkok vezetnek át, a középrész felett timpanonnal. A torony architektúrája kétszintes: a hármas tagolású sarokpilaszterek közötti alsó szintet négyzetes, táblázatos mezőben körablak töri át, majd a választópárkány felett minden oldalon félköríves ablak nyílik, zárókővel. A tornyot órapárkány zárja - amelyet részben lebontottak -, ezen ül az igénytelen gúlasisak, melynek csúcsán kereszt van. A templomtestet palafedésű nyeregtető zárja le, s félköríves keresztmetszetű, egyrészes párkány övezi. A belső tér négy boltszakaszos, csehsüvegboltozatos hajóból és félköríves záródású szentélyből áll (3.ábra). Az egyes boltmezőket kettős, közös párkánnyal összefogott pilaszterek, s ennek megfelelő hevederpántok választják el. A toronytest alul szegmensíves bejárattal, felette nyomott szegmensíves könyöklőpárkányos nyílással kapcsolódik a templomtestbe. A szentély félkupolájába fiókdongás ablak nyílik. A nyugatra eső első boltszakaszban kereszt, majd ovális fénykoszorú mellett, lant alakú medalionban a déli oldalon Szent Márk, északon Szent János evangélista festett alakja látható. A harmadik boltszakaszban Szentháromság-ábrázolás található kartusban: alul három angyal tartja a glóbuszt, felette balra Krisztus, jobbról az Atya ül a felhőkön, középen a Szentlélek galambja. A negyedik boltszakasz közepén köralakú sugárnyaláb galambbal, északra Szent Lukács, délre Szent Máté alakjával. A szentély boltozatát kék alapon csillagok borítják. A templom építéstörténete A görögkeleti szerb templom építéstörténetének vizsgálata legfőbb problémaként a kontinuitás kérdését veti fel. Az 1746-os év utáni időszakra viszonylag biztos adataink és fogódzóink vannak, melyek segítenek tisztázni a templom történetét, ám az 1746 előtti időre vonatkozó adataink ellentmondásosak. Kezdjük tehát az ismert vagy kikövetkeztethető adatokkal. A csobánkai görögkeleti szerb templomot 1746-ban kezdték építeni, és még ebben az évben fel is szentelték. 72 Helyben végzett kutatásaink során két barokk építési periódust állapítottunk meg. A templom kerítőfalai gyakorlatilag már ebben az első periódusban elkészültek, de nem az épület teljes hosszában. A nyugati fal keletebbre lehetett, értelemszerűen nem sokkal a nyugatra eső utolsó támpillér után. A támpillérek is ekkor keletkeztek, ezt bizonyítja szerves kapcsolódásuk a fal szövetéhez. Eredeti magasságuk nem ismert, lehet, hogy magasabbak voltak, és a második
