F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Gere László: Előzetes jelentés a szigligeti alsó vár régészeti feltárásáról

Kozák Károly a IV. Béla oklevelében szereplő adatokat egyértelműen a Várhegyen lévő várra vonatkoztatta. Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy két korai - 13. századi - periódust különített el a felső várban. Az első fázisban épült volna a hegy keleti gerincén - 1260-1262 között -, a két végén toronnyal erősített palota. A déli részen lévő épületről - „kápolna" - megállapította, hogy az egy időben épült a korai vár déli tornyával. A „kápolna" emeleti szintjének fala beköt a korai vár déli tornyának falába. A felső vár déli és nyugati fala, mivel hozzáépült a „kápolna" falához, később kellett hogy épüljön - jegyezte meg Kozák Károly. Röviddel ezután azonban megállapította, hogy a kaputorony tükörnyílása, a kápolna, a nyugati várfal közepén lévő kistorony és a „palota" két oldalán található két felső torony felső szintjeinek armírozásai egyaránt barna bazalttufából készültek.

12 (3.ábra) Mindez természetesen azt is jelenti, hogy a korai vár tornyainak emeleti része egy időben készült a második építési periódusba sorolt belső tornyos várral, amelyet a szerző 1348-ra keltezett, arra az időre, amikor Szigliget végleg a Pok nemzetség mórichidai ágának kezére került.

13 A vár építés történetének kidolgozásakor figyelmen kívül hagyta azokat az általa is 10-13. századinak mondott kerámia töredékeket, amelyek a nyugati várfal vonalának tisztázására húzott árkokból kerültek elő.

14 Ezek a cserepek azonban meghatározzák a fal építésének a korát is. Figyelembe véve a 13. század második felében épült várak viszonylag kis méretét, nem kell azon csodálkoznunk, hogy a cca. 75 x 20 m-es felső várat Kozák Károly két építési szakaszra igyekezett osztani, így ugyanis az beilleszthető lenne a környező várak sorába. Mint korábban már rámutattunk, nem egyértelműen bizonyított, hogy melyik várra is vonatkozik az 1260-62-es okleveles adat. Amennyiben az Óvárra, akkor a Várhegyen lévő felső vár kiépítése lehet, hogy csak a 13. század végén történt meg. Természetesen annak a lehetőségét sem lehet kizárni, hogy 1260-1262-ben a bencések felépítették a Kozák Károly által „palotának", illetve „kápolnának" nevezett épületegyüttest, s ezt cserélte azután vissza 1262-ben a király. Könnyen lehetséges, hogy mivel a Várhegy viszonyai lehetővé tették a vár további bővítését, a király parancsára ez rövid időn belül meg is valósult. Ezzel magyarázható lenne a „kápolna" és a déli és nyugati várfal viszonya is. Természetesen csak ásatással lehet a valóságot majd kideríteni. Az azonban már biztosan állítható, hogy a felső vár kiépítése a 13. század végénél, 14. század első évtizedeinél később nem történhetett. Emellett szólnak a már korábban említett korai leletek a nyugati várfal mellől, valamint, mint azt később látni fogjuk, az alsó vár igen korai kiépítése is. 1445-től 1521-ig a szigligeti vár az Újlakyak birtokában volt. Kozák Károly szerint elképzelhetetlen, hogy ekkor ne építkeztek volna a várban. Ekkor készült volna a felső vár északnyugati bővítménye. Feltételezi, hogy az építkezés áthúzódott a 16. század elejére is. Nem foglal azonban egyértelműen állást arról, hogy mikor került az alsó vár északnyugati sarkába egy másodlagosan beépített, elszedett gótikus kő. Az alsó vár kiépítését Kozák Károly elsősorban Martonfalvay Imre deáknak tulajdonírja, bár lehetségesnek tartja, hogy annak volt valamilyen előzménye (pa-