F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Gere László: Előzetes jelentés a szigligeti alsó vár régészeti feltárásáról

régészeti feltárása után lehetne válaszolni, mint ahogy a vár korábbi állapotára vonatkozó hipotézisről is csak ily módon lehet ítélkezni.

5 Hegyesd község határában 281 m magas, szabályos kúp alakú csúcs áll, ezen épült valaha Hegyesd vára. A vár első írásos említése 1329-ből való, amikor a királyi vár várnagya az Ajka nemzetségből származó Vörös Bánd ispán. A hegyesdi várról Ormány Józsa sümegi várnagy 1561-1562-ben írt levelei, a Burckhard von Birckenstein könyvében 1686-ban megjelent metszet, a metsző Justus van den Nypoort és Berg Károly múlt századi felmérése alapján tudjuk, hogy a kúp alakú hegy csúcsán ülő egyetlen nagyobb toronyból, és egy, a tornyot körülvevő falszorosból állott.

6 A tapolcai medence keleti szélén álló bazalthegy a Csobánc, tetején ősi várának romjaival. Egy 1255-ös ítéletlevélben említett, a hegytetőn lévő kőházban talán a vár ősét kell sejtenünk. Az 1272-ből és 1296-ból származó oklevelek azonban már egyértelműen említik a várat, amely 1300-tól kezdve négyszáz éven át a Rátót nemzetségből származó Gyulafi családé volt. Korábban a kutatás úgy vélte, hogy a vár legrégebbi pontja az északi részen álló öregtorony, amelyet kezdetben csak egy sánc védett, s később ehhez kapcsolódva épült ki a négyszög alaprajzú vár.

7 A még álló falak helyszíni vizsgálatakor azonban kiderült, hogy az öregtorony mai formájában kései eredetű.

8 1953-ban, a még álló falak megerősítése során került elő a korai kapu, egy ciszterna és reneszánsz keretdarabok. A várban azonban régészeti feltárás nem folyt, így annak korai formájáról nincsenek adataink. A 16-17. századi vár formáját azonban jól ismerjük Giulio Turco 1569. évi rajzairól (l-2.ábra), továbbá az ún. karlsruhei metszetről és Berg Károly 1860-as felméréséből.

9 Az ismertetett várak közös jellemzőjének tekinthetjük, hogy valamennyit jól védhető, nehezen megközelíthető hegytetőkre építették. Alaprajzi elrendezésüket alapvetően topográfiai helyzetük határozza meg. Alapterületük viszonylag kicsi. Ezek az ismérvek általánosan jellemzőek 13. századi várainkra. A „klasszikus" kővárak fő alkotóelemeinek a torony, a palota, a ciszterna (kút) és a kapu tűnnek - ezeket fogta volna össze a kőből-téglából épített várfal.

10 Ezek után vizsgáljuk meg, mennyiben felel meg ezeknek az ismérveknek a szigligeti vár. Mindjárt a vizsgálat elején alapvető problémába ütközünk. IV. Béla oklevele, melyben a vár építését engedélyezi, melyik szigligeti várra vonatkozik: a Várhegyen lévőre vagy pedig az óvárra. Az Óvár a Balaton-part közelében emelkedő, meredek oldalú, szabályos kúp alakú, alacsonyabb hegyen - az ún. Királyné szoknyáján - épült észak-déli irányú, nyújtott téglalap alaprajzú várépítmény. Ma egy 30-35 m hosszú, 14-16 m széles épület, 1,2-1,5 m vastag, kívül szabályos kőkockákból rakott falai figyelhetők meg, délnyugaton tompaszögű sarokkal. Az épülettel kapcsolatban különböző elképzelések születtek, felmerült 9. századi eredete is. Nevéből arra következtettek, hogy időben megelőzte a Várhegyen lévő várat. így nem kizárt, hogy építését a környék korai birtokosához, az Atyusz-nemhez kell kötnünk. Elvileg az sem kizárt, hogy itt építkezett a 13. század második felében a pannonhalmi apát, de feltételezték félbemaradt építkezésként, sőt az említett másik vár török kori előváraként is.

11 Egyértelmű írott források hiányában régészeti feltárás nélkül az épület kora, használatának időtartama nem tisztázható.