F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, Burgen und Schlösser, Die alte Stadt, Die Gartenkunst (Droste Balassa Zsuzsanna)

A 259-260. oldalakon beszámolót olvashatunk egy kutatási projektről, Renate Kaymer: Zur Gestaltung städtischer Uferzonen (Városi folyópartszakaszok kialakításához) címmel. A kutatásban különféle szakterületek, hidrológia, ökológia, klimatológia és városépítészet szakemberei közösen megvizsgálták, feldolgozták a Vicht patak völgyében fekvő, történelmi városközponttal rendelkező Stolberg nevű kisváros ökológiai rehabilitásának lehetőségeit. A folyóiratszám tematikájának megfelelően a víz és a város kapcsolatának példáján (a 60-as években kibetonozott patakmeder, árvízveszély a patak mentén álló műemlékileg védett házaknál stb.) mutatja be a cikk szerzője a kutatás módszereit. A projekt célja egy gondolkodási modell kialakítása volt a jövő interdiszciplináris, így például a műemlékvédelem és ökológia szempontjainak egyeztetésével kialakított városfejlesztéséhez, városépítéséhez. A Die Gartenkunst a Deutsche Gesellschaft für Gartenkunst und Landschaftspflege azaz a Német Kertművészeti és Tájgondozó Társaság nevű egyesület lapja. Komoly hagyományokkal rendelkező kiadvány. 1948 előtt „Garten + Landschaft" volt a címe. A szerkesztőség tagjai a német nyelvterület különböző városaiban (Hannover, Berlin, München, Bécs) dolgozó szakemberek. A wormsi Wemersche Verlaggesellschaft adja ki. Egy évben két szám jelenik meg, A/4-es formátumban, 200-300 oldalas terjedelemben. Rendkívül igényes kivitelű, míves, jól átgondolt tipográfiával, sok, a szövegben elhelyezett képpel, közülük nem kevés a színes. Magyarországon az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának könyvtárában található meg. A folyóirat főként terjedelmes (15-20, sokszor még több oldalas) tanulmányokat közöl a kertművészet klasszikus témáiból (francia- és angolkert), illetve nem kisebb hangsúlyt kapnak korunk kertjei, parkjai, tájművészeti alkotásai. A műfaj keretei miatt ritkábban, de szó esik korábbi emlékekről is. A tanulmányok legtöbbje a művészettörténet szempontjai szerint, annak nyelvezetét használva készült, legtöbb esetben azonban - szinte elkerülhetetlenül - szóba kerül az állagmegóvás kérdése és a műemlékvédelem szerepe is a vizsgált kertművészeti alkotásokkal kapcsolatban. A folyóirat utolsó oldalait hírek (konferenciákról stb.) és könyvismertetések foglalják el. Az 1993/1. szám 1-66. oldalain Udo Weilacher tanulmányát olvashatjuk, melynek címe Von der Land Art zur Landschaftsarchitektur (A Land Art-tól a tájépítészetig). A szerző a müncheni műszaki egyetem tájépítészet és tervezés tanszékén készített diplomamunkáját hozza nyilvánosságra. A terjedelmes, sok képpel illusztrált tanulmány a Land Art-hoz és annak európai, méreteiben szerényebb, ökológiai irányultságú változatához, a Natur Kunst-hoz próbálja közelebb hozni az olvasót. Ez a művészeti irányzat a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején alakult ki, a Pop Art-ra való reakcióként. Sok esetben összemosódik a Minimai Art-tal, a Concept Art-tal, az Individuelle Mythologie nevű irányzattal. Lényege a szabadban, természeti környezetben, a táj elemeivel, természetes anyagokkal létrehozott műalkotás. Fotókkal illusztrált példákon jellemzi a szerző a felhasznált anyagokat: föld, kő, fa, jég, hó; ugyanúgy a formanyelv elemeit: vonal, kör, piramis, és az idő szerepét a Land Art-ban, vagy Natur Kunst-ban. A műalkotások befogadhatóságának, a társadalommal való kapcsolatának problémáját veti fel a következő fejezetben, hiszen ezek a legtöbb esetben rövid életűek, s csupán fotó, videodokumentáció őrzi meg