F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, Burgen und Schlösser, Die alte Stadt, Die Gartenkunst (Droste Balassa Zsuzsanna)

esetében bizonyítható, hogy mint August Bartel munkatársa, részt vett a tervezésben. Néhány finom kézzel festett olajkép maradt még fenn ebből a korszakból tőle. A 84-90. oldalakon Elga Lanc beszámolóját olvashatjuk két jelentős középkori falfestmény-leletről Steierországból (Bedeutende Funde mittelalterlicher Wandmalerei in der Steiermark). 1992-ben a rottenmanni Szent György-templomban a Szent Györgylegenda szokatlan, a későbbi ábrázolásokon már nem szereplő jeleneteit találták meg. A 14. század első évtizedére datálhatóak a falfestmények. Szintén 1992-ben kerültek a napvilágra a mürztali Szent Lőrinc-templom falképei. Az egymástól független témájú képek sorozata 1420-30-ból származik. A brukki műhely hagyományait viszi tovább az itt dolgozó műhely. A Burgen und Schlösser a Német Váregyesület lapja. Elődjét, a Der Burgwart-ot 1899-ben alapították. Mivel az egyesület közhasznú, így a szerkesztőség tagjai és a folyóiratban publikáló szerzők nem részesülnek honoráriumban. Egy szám kb. 60 oldal terjedelemben, A/4-es formátumban, sok színes képpel, félévenként jelenik meg. Tanulmányok, hírek, recenziók alkotják a cím által egyértelműen meghatározott tematikájú lap tartalmát. A Budapesti Történeti Múzeum és az OMvH könyvtárában juthatunk hozzá. Az 1993/1-es számot kívánom a következőkben ismertetni, A 2-10. oldalakon Wolfgang Seidenspinner: Burg und Volkssage (A vár és a népi monda) című cikk a várkutatás egy alig feldolgozott területére irányítja a figyelmet: a várak, kastélyok vagy azok romjainak hatása, értelmezése az emberek tudatában. A várak keletkezéséről, elpusztulásáról szóló mondák kevésbé a valóságos építéstörténetnek, mint inkább keletkezésük, lejegyzésük korának, a középkor felé forduló, múlt századi romantikus gondolkodásmódnak a forrásai. Ugyanígy a kor szelleme tükröződik egy későbbi, az 1930-40-es évek rominterpretációjában, amikor is egy, a régészeti leletek alapján középkorinak tartott várrom hatszögletű körítőfalát különleges csillagászati objektumként értelmezték a népi-ezoterikus gondolkodásmód képviselői. A 60-as, 70-es évek ellenkultúrájának, a New-Age mozgalomnak az „Életet" és „Univerzumot" remisztifikáló törekvése nyilvánul meg egy svájci építész, Lukas Högl írásában, aki a svájci középkori reprezentációs építészetet mint „erdhaft mutterlich" (földközeli, anyai) és a „geistige, männliche Kultur" (szellemi, férfias kultúra) alapelvek szerint csoportosította. A svájci barlangvárak, amelyből kutatása kiindult, a természetadta lehetőségek kihasználásával lekerekített formáikkal lennének a női princípiumok képviselői. A 10-24. oldalakon egy korai vártípust, az erődített ház-ai (Das „Feste Haus") mutatja be Dieter Barz. Ezt a típust egy 12. századi leírásból (Lambert von Andrestól) ismerjük, illetve néhány jó állapotú, felmenő falakkal rendelkező épületmaradványból (Petegem, Doué-la-Fontaine, Langeais, Chepstow, Gravensteen in Gent) és régészeti ásatások eredményeiből (Altenberg, Mellier, Baldenstein, Habsburg, Stromberg stb.). Jellemzője a téglalap alaprajz, kétszintes felépítmény, lakófunkcióra utaló nyomok (például: fűtés), ugyanakkor védelemre is (például: kevés nyílás, megerősített falak). Alaprajzilag és funkcionálisan nehéz a lakótoronytól megkülönböztetni. Lényegileg egy nem torony jellegű építmény. Leginkább a kronológia segítségével lehet a két típust elkülöníteni. Míg az erődített ház már a 9-10. században létezett, lakótornyot csupán a 11. század második felétől építettek.