F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

KIÁLLÍTÁS - Sedlmayr János: Erdei Ferenc építész munkássága. Kiállítás az OMvH aulájában

Munkáiban a tégla-kiegészítés már ekkor és később is egyik jellegzetes módszere, amelyet falfelületeken és részleteknél (például nyíláskeretezésekben) is előszeretettel használt. A váraszói kiegészítésekben senki sem hiheti, hogy ez a római opus mixtuum közvetlen átvétele. A templom finoman és egyszerűen megoldott környezete pedig - hasonlóan az anastylosisához - ugyancsak példaképül szolgált. Bizonyos, hogy Erdei saját munkái közül legjobban a felsőörsi plébániatemplom helyreállítását (4.ábra) kedvelte (1963-65). A műemlék restaurálása eléggé összetett volt, amelyben építészettörténeti és rekonstrukciós kérdések, több kor együttes bemutatása, a tervezés és kivitelezés szép összhangja jelenik meg. A templom építészettörténete azelőtt bizonytalan volt, periódusainak szétválasztásával, megfejtésével - Tóth Sándor régész kutatóval együtt - Erdei is sokat foglalkozott. Most már tudjuk, hogy egyes román kori, háromhajósnak vélt templomok két oldalán temetkezőfolyosó létesült, ilyenekből azóta többet is megismertünk. A helyreállításban nemcsak az építészettörténeti-funkcionális megfigyelések jelennek meg. Igen jellegzetes a két fő periódus rendkívül kontrasztos bemutatása úgy, hogy a román és barokk szinte egyenlő súllyal jelentkezik. A vöröses színű román kori falazat és részletek mellett a szerényebb barokk részint hófehér meszeléssel, valamint a barokk tárgyak gazdagságával került egy szintre. Mindkét kor teljes értékével jelentkezik, de végletes ellentétük ellenére az épület külső és belső megjelenése mégis egységes. Csodálatos, hogy e koncepciót a kivitel során maradéktalanul megvalósíttatta, miközben örök barátságot kötött nemcsak az épülettel, hanem papjával is (Erdeit Körmendi József apát plébános helyezte örök nyugalomba). Ugyancsak nehéz feladatot jelentett a kiszombori rotunda helyreállítása (5.ábra) is (1981-83), amelyet Nagypál Judit halála után vett át. A körtemplomot a század elején egy neoromán templomba foglalták be, szentélyként. A rotunda helyreállítását azonban nemcsak a leválasztás nehezítette, hanem az is, hogy szakvélemények szerint az alacsony szinten álló templomot bonyolult módon vasbeton „tálcára" kívánták tenni, illetve víztelenített „medencébe" helyezni. Erdei a nehézkesen megvalósítható javaslatokat elvetette, helyette a terület lesüllyesztésével az épületet egyszerűbben tette egészségessé. Elsősorban a rotunda leválasztásával és artisztikus helyreállításával foglalkozott, a fő problémává kikiáltott víztelenítés kérdésével kevésbé törődött. Igazát az idő bizonyította. Az aula középső részén álló vitrinbe kitüntetései, valamint több grafikája került. Megcsodálhatjuk itt kitűnő rajzkészségét, ahogyan tájat, épületet és városképet könnyed kézzel - amely egyébként eléggé remegett - a jellegzetességekre koncentrálva megörökített. A vitrin mögötti területen álló nyolc tablón elméleti rekonstrukciós rajzok (elsősorban magyar várak), eredményes tervpályázatok, valamint több új liturgikus térkialakítás terve és fotója volt látható. Erdei Ferenc közel harminc új liturgikus térkialakítást tervezett, amelyek nagy része megvalósult. Ezek közül a kalocsai székesegyház szentélyének átformálását kell külön is kiemelnünk. A kalocsai székesegyház új liturgikus terének tervezését (ó.ábra) a gazdag barokk belső architektúrához igazodóan Erdei Ferenc 1971-ben tervpályázaton nyerte el. A kanonoki stallumok és a baldachinos oltár megtartása adottság volt. A főhajó tenge-