F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Koppány Tibor: Az ösküi kerek templom és helyreállítása
két tervváltozatot készített az akkori birtokos, Waldstein János gróf megbízásából, aki valóban mauzóleummá kívánta alakíttatni a templomot, alatta kriptával, azok körül azonban egyik sem valósult meg 11 . A régészeti topográfia arról tudósít, hogy 1872-ben a templom szikladombját az akkor készült vasútvonal számára vágták ketté. Ez az esemény újból felhívta a figyelmet a templomra, s talán ennek is tulajdonítható, hogy 1878-ban a földesúr Sztáray Antal és felesége, Batthyány Franciska helyreállíttatta. A bejárat felett látható, tíz soros és latin nyelvű vörösmárvány tábla ennek emlékét hirdeti, szövegében őrizve a mohamedán mecsetről szóló hagyományt 12 . Ugyancsak a régészeti topográfia szól arról, hogy 1909-ben a veszprémi múzeumba került a templom 15. századi vaskulcsa, és hogy 1926-ban a templom délkeleti oldalán kisebb ásatást végeztek, amelynek során középkori temető részletét tárták fel. A műemléki hatóság tervtárában fennmaradt Kasper József zirci kőművesmester 1938-ból származó terve, új belső burkolat készítéséről. Ebben az évben a MOB külső tatarozást is végeztetett, a Lux Kálmán főépítész által jóváhagyott terve ennek is fennmaradt 13 . 1955-ben az akkor az Építésügyi Minisztérium Műemléki Csoportjának nevezett szakhatóság a tető tönkrement fazsindelyezését műpalával fedette át 14 . Végül az elkorhadt bejárati kapu helyett 1958-ban készült a ma is meglévő 15 . A templomról a helyreállítást megelőzően több nem volt tudható. Műszaki állapota akkor már nagyon rossz volt. A szentélyhez csatlakozó sekrestyén nem volt tető, a szentélyen lévő palafedés összetört, maga a kupola formájú nagy tető faanyaga oly mértékben korhadt el, hogy összedőléssel fenyegetett. Az épület körül a talaj a szikláig lemosódott, a felszínre került alapozást a fagy megbontotta. A homlokzatról nagy foltokban hámlott le a vakolat. Az ablakok hiányzó üvegezése és a tető megbomlása miatt a templom belsejét és padlását a galambok vették birtokukba. A helyreállítás első szakaszaként az épület rajzi felmérése készült el. Az ehhez szükséges külső és belső állványozásról, és később, a helyreállítás közben szerkezeti és építészettörténeti szempontból jelentős megfigyeléseket végezhettünk. A templom teljes igényű, a helyreállítást megelőző falkutatása a programban nem szerepelt, ezért a munka közben tett észrevételek eredményeit a felmérési rajzokra vezettük rá 6 . A felmérés és a helyszíni megfigyelések (2-4.ábra) azt bizonyították, hogy a templom nagyjából hét méter belső átmérőjű hajója nem szabályos kör alaprajzú, mérete észak-déli irányban annál 50 cm-el nagyobb. Eredetileg szentélye sem volt nyújtott félköríves, ahogyan azt a műemléki tervtár múlt századi, évszám nélküli és Tandor Ottó aláírásával őrzött rajza mutatja, hanem patkóívű, belső oldalait azonban később egyenesre faragták. A hajó és a szentély egyaránt helybeli kemény mészkőből épült, a szentélyből nyíló, négyzetes alaprajzú, kis sekrestye azonban téglából. Kőből készült a hajó kupolaboltozata is, a szentélyé azonban már téglából. A tetőszerkezet mindkét rész felett kis keresztmetszetű, fűrészelt fából volt, ami újkori, feltételezhetően múlt század végi eredetére utal. Hasonló, építéstörténeti jellegű észrevétel volt az is, hogy a rendkívül kellemetlen hatású téglaburkolat az 1938-ban készülttel volt azonosítható, és hogy a valószínűleg ugyanakkor készült, 1975-ben már lehámló cementes fröcskölés alatt egységes, 18. századi barokk höbörcsös vakolat fedte a templom teljes külsejét. Barokk-
