F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Siklósi Gyula: A középkori Csór és temploma

4. Csór, középkori eredetű malom, falsarok (4. számú régészeti lelőhely). 1993. Fotó: Pálfay Krisztina A török hódoltság korának írott forrásai is több objektumról tudósítanak. 1543ban, a portális összeírások adatai szerint Csór 20 portával és 8 szegénnyel rendelkezett.

31 1563—65 között tíz házat említenek Csór területén a defterek.

32 1574ben a palotai várnak adózott.

33 Csór 1573-ban 9 egész és 1 fél sessioval, 15 desertával, 1578-ban 7 egész sessioval és 15 desertával, 1581-ben 5 egész és 3 fél sessioval valamint 11 és fél desertával került összeírásra.

34 1590-ben három csóri portát említenek a dikajegyzékek.

35 1617-ben Csór déserta volt, ám 1618-ban, 1623-ban, 1626-ban, 1635ben, 1638-ban, 1647-ben és 1648-ban egy-egy, vagy fél, illetve másfél portát írtak össze itt a törökök.

36 Pákay Zsolt gyűjtése alapján tudjuk, hogy Csórón 1545-ben, 1548-1553 között, 1557-ben, 1559-ben, 1564-ben, 1570-ben, 1574-1578 között és 1588ban 2—12 porta adózott.

37 Csór a török uralom előestéjén, 1543-ban Podmaniczky János falurészére (12 porta, 1 bíró és 2 szegény), a fehérvári káptalan falurészére (8 porta, 1 bíró és 2 szegény), a fehérvári keresztes konvent részére és a fajszi Ányosok