F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből IV. Joseph Scheiger magyarországi utazásai és vár-újjáépítőknek szóló jótanácsai

a nyomdai áthúzódás miatt tovább -, sorozatosan követik immár kötetekbe gyűjtve, kiegészítve kiadott 'útikönyvei'

20 s 1837-ben jelenik meg az a műve, amely röviden, kicsit sablonosán, de nagyon áttekinthetően foglalja össze az Alsó-Ausztria várak építési hullámait, építéstechnikáját, szokásos helyiségei kialakítását, berendezési tárgyait, a középkori várlakókat és a várak védelmi erejét. E szöveges részt az alsó-ausztriai várak ábécé rendben történő felsorolása követi rövid minősítéssel és állapotuk jelzésével

21

. E kötetecskék bizonnyal az osztrák 'művészeti topográfia' elődjeiként veendők számba. Felix Halmer publikációja

22 óta a 'terepbejárásain' szorgosan jegyzetelő Scheiger képét az átlag műkedvelőt messze meghaladó színvonalon rajzolóéval egészíthetjük ki. Műkereskedelemből került a Svájci Várarchívum gyűjteményébe 435 lapnyi 1817 és 1835 között készült rajza. Sajnos a közlő csak a rajzanyag kb. kétharmadát kitevő alsó-ausztriai vonatkozású lapot katalogizálja, míg a többiről csupán megemlíti, hogy azok Cseh- és Morvaországban, Stájerországban, Magyarországon, Erdélyben, Romániában és Zára környékén készültek.

23 Magyarországi útleírásai az alapos és elmélyült történeti- és terepismereteket tükröző alsó-ausztriai tárgyú közleményekhez képest inkább az érdeklődő idegen első benyomásait tükrözik, minden esetre azonban egy éles szemű és az addig megjelent topográfiai és leíró munkákat, sőt az ezekben közreadott történeti forrásokat is ismerő, és azokat kritikával kezelő, saját ítéletű idegenéit. Szerzőnk érdeklődése szinte mindenre kiterjed, legyen az akár templom, vár, kastély, palota vagy üvegház; kert, régiség, műgyújtemény, berendezés, síremlék, múzeum, könyvtár vagy akár kőbánya. S jóllehet legnagyobb figyelemmel a gótikus emlékeket tanulmányozza, a római kövek és épületmaradványok, Donner pozsonyi művei s más 16-18. századi berendezési tárgyak és síremlékek ugyanúgy nem kerülik el figyelmét, mint a kismartoni angolpark viszonylag 'friss' kerti építményei; Budán pedig siet megtekinteni Ferenczy István Pásztorlányká]át Megfigyeléseit tömören, tárgyszerűen adja elő, így e viszonylag rövid terjedelmük ellenére nagy anyagot felölelő írások részletesebb ismertetésétől mindenkit elolvasásukra biztatva tekintünk el. A HormayrArchiv 1824-es évfolyamában jelent meg Joseph Scheiger „Régi építészeti emlékek kijavításáról és helyreállításáról" című közleménye

24 is, melynek teljes fordítását alább adjuk. E pár oldal nemcsak azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert a Császárság első, mindenféle intézményi háttér nélkül, 'magánemberi véleményként' született 'műemlékes kiskátéja'

25

, hanem azért is, mert az általa először rendszerezve leírt 'műemlékes' gondolkodásmód és eljárások legalábbis a 19. század végéig érvényben maradtak. Az alsó-ausztriai várakat és várromokat járó Scheiger a nyomtalan pusztulástól és a nem megfelelő újjáépítéstől féltette elsősorban kedvenc építményeit. Meggyőződése, hogy nem az idő, hanem az emberi gondatlanság és tudatlanság a legpusztítóbb elem; ismétlődő kifakadásokban emlegeti az építőanyagok eladása vagy újrafelhasználása céljából a tulajdonos által elbontatott, vagy a falusiak által „büntetlenség reményében szétlopkodott", még egy-két évtizede is jó állapotú épületeket; „... ha ez a vandál borzalom ilyen mértékben folytatódik, úgy unokáink egy évszázadon belül