F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - G. Lászay Judit: A soponyai volt Zichy-kastély kutatása

A kastély angolkertje már 1836-ban ismert volt (13., 17. ábra),

14 részletei még ma is felismerhetők. A kastélyudvar díszkútjának - gépészeti szerkezeteket szintén ábrázoló - felmérési rajzát Bibó István megtalálta, s a helyszínen még szétszórtan fellelhető darabok segítségével, a felújítás során rekonstrukciója is elkészülhetett. A hátsó rész végleges formája ugyancsak kialakulhatott a század közepére (17. ábra). A falkutatáskor kiderült, hogy a szakirodalomban emlegetett, 1900 körüli átalakítás, melyről írásos dokumentumaink nincsenek, főleg a belsőkre és a nyílászárók cseréjére korlátozódott. A külsőn ehhez köthető a főhomlokzat kilenctengelyes középrizalitján lévő sarokkváderek kialakítása. Ugyanezen a homlokzaton, a sarkokon a sávkvádereket kváderkockákká alakították. Ugyanekkor készültek az oldalrizalitok földszinti ablakpárkányai feletti félköríves lezárások is (18-19. ábra). Az ezután következő változások, a háború okozta pusztítás után gyermekvárossá való átalakítás, már modern tervanyaggal követhetők. A kutatás eredményeit is felhasználó, mostani külső homlokzatfelújítás az emeletes részen szinte semmit nem változtatott, csak az utóbbi évtizedekben eltűnt elemeket pótolta. A földszintes kápolnaszárnyon, amelynek kerti homlokzata az elmúlt évszázadok alatt amúgy is megőrizte barokk architektúráját, újra megnyitották a nagy árkádokat, méretüknek megfelelő nyílászárót helyezve beléjük. Úgy gondoljuk, hogy kutatásaink eredményeképp nem csak a kastély újulhatott meg, de az építészettörténeti kutatás számára is értékes adatokkal szolgálhattunk (20. ábra). JEGYZETEK 1. A felújítás építés tervezője Szűcs Endre (Szépítők Műemléki Tervező Társaság). 2. A soponyai kastély gyermekvárossá történő átalakítási tervei 1975-1977. OMvH Tervtár. Ltsz: 11897., 20229. 3. A levéltári adatokat nem részletezem, azokat majd Bibó István művészettörténész fogja tanulmányba foglalni. 4. Az I. katonai felmérés részlete, 1783. Hadtörténeti Intézet Térképtára, B.IX.a.527.XI/24. 5. A második barokk kastélyt szélesebbre tervezték mint a meglévőt, ezért a mai kaputól északnyugatra eső részen elbontották a szobák előtti folyosót, és homlokzatának síkját az újonnan kialakított, túlsó oldaléhoz igazították. A folyosó azért itt szélesebb lett, és az átmenetet előcsarnok közbeiktatásával oldották meg. 6. A kápolnát Zichy (V.) János özvegye kibővítette, feltételezésünk szerint beboltoztatta, de a kápolna építéstörténetét csak egy belső falkutatás tudná alaposabban tisztázni. 7. Zádor Anna: Pollack Mihály. Budapest, 1960. 425. 8. Zádor i.m 186. 9. Ez abból adódik, hogy a korábbi barokk épületet belefoglalták a n. barokk periódus kastélyába. A klasszicizmus lényegében nem változtatott ezen az alaprajzi elrendezésen. 10. Zádor Anna ezt a több ablaktengelyt összefoglaló, oromzatokkal ritmikusan koronázott szemöldökpárkányt - több példával igazolva -, az általános stílusváltozás jelei közé sorolja. Zádor i.m. 114. A fenti megállapítást érvényesnek tartva, a falkutatás alapján már módosítható az a vélemény, miszerint Pollack szellemiségétől teljesen idegen a főhomlokzaton ily módon megjelenő vízszintes hangsúly és (például a Sándor-palota esetében) az erkélyt tartó, kettős oszlopok sora. Zádor Anna - Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon Budapest, 1943. 49. Kiderült, hogy mindkét megoldás megtalálható a soponyai kastélyon, egyértelműen a periódushoz köthetően.