F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - G. Lászay Judit: A soponyai volt Zichy-kastély kutatása

G. Lászay Judit A SOPONYAI VOLT ZICHY-KASTÉLY KUTATÁSA A hajdani Nagyláng pusztán, mely ma Soponya község része, áll a Zichy-család lángi ágának kastélya. Az épület napjainkban gyermekotthon és iskola céljára szolgál. A kastély homlokzatainak felújításához készült 1984-ben egy tudományos dokumentáció,

1 amely egyrészt építéstörténeti forráskutatáson - ez Bibó István munkája, másrészt helyszíni falkutatáson - ez az én feladatom volt - alapszik. A belső terekben falkutatásra még korlátozott formában sem nyílt mód, de az előkerült levéltári adatok, az épület alaprajzából, képéből nyerhető információk valamint a falkutatás során előkerült részletek, megfigyelt jelenségek kölcsönösen értelmezték, kiegészítették egymást. Kirajzolódott előttünk a kastély építéstörténete, s úgy véljük, hogy a leírtakat egy majdan a belsőben történő kutatás eredményei inkább csak finomítani fogják, mintsem megváltoztatni. Egykor szépen kialakított angolkert övezte a kastélyt, amely - eredetileg egy udvart körülfogva, egymással U-alakban szembeforduló - főépületből és a hátsó épületből áll (1. ábra). A főépület egy U-alakban beforduló, egyemeletes főhomlokzati számy és a végein ehhez csatlakozó földszintes oldalszárnyak - kápolnaszámy, istállószárny - egysége. Parkra néző (északkeleti) főhomlokzata oldal- és középrizalitok által többszörösen megmozgatott (2. ábra), mely utóbbiból még előrelép egy emelt párkánymagasságú, kettős toszkán oszlopok által gyámolított erkéllyel hangsúlyozott, hajdan címeres attikával lezárt középrész (3. ábra). Az erkély portikuszai mögött, két kosáríves vaknyílás között helyezkedik el a szintén kosáríves főbejárat. Az ablakok kőkeretesek, a földszinten könyöklőpárkányon nyugvó szalagkerettel gazdagítva - melyek felett pozitív és negatív téglány alakú faltükrök találhatóak -, az emeleten mind a könyöklők, mind a timpanonos lezárások, illetve a beforduló homlokzatokon a vízszintes szemöldökök konzolosak. Az oldalrizalit sarkait páros falpillérek, a középrizalit előreugró részét kannelúrás falpillérek tagolják. A beforduló északnyugati, emeletes szakasz végén találjuk az egykori kápolna bejáratát, felette kronosztikon (1819). Az ehhez csatlakozó földszintes számy külső homlokzata változó számú lizénákkal, pozitív faltükrökkel tagolt (4. ábra). E szárny udvari homlokzata egyszerű, keretezetlen ablakok sorát mutatja. A másik földszintes szárny homlokzatai, az 1950-es évek átalakításának eredményeként, jellegtelenek.

2 Az emeletes főépület belső homlokzatain egyszerű, klasszicista, alul keretezetlen, felül sávos keretezésű, faltükrös ablakok láthatók. A középrész rizalitszerűen előreugrik. Sávozott földszintjének középtengelyében kosáríves, Zichy-dmeres kocsiáthajtó kaput, felette egy nagy íves ablakot, mellette a faltükrökben a lépcsőházat bevilágító kétszintes ablaksort, az oldalfalakon vakablaksort találunk (6. ábra).