F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Dávid Ferenc: Sopron, Új utca 26. A ház története - építésének korszakai - helyreállítása

13. Sopron, Új utca 26. I. emelet, fából készült neogótikus válaszfal (102. helyiség). 1994. Fotó: Hack Róbert A föloldott összeírás alkalmas arra, hogy megállapítsuk mi épült 1766 és 1856 között. 1766-ban a ház négy szárnya még nem ért össze. Az összekötő szakasz, azaz a kapualj vége és a rátámaszkodó emeleti szoba (109.) épült ezután. Az új szobát az emeleten a régi lépcsőház pihenőjéről nyitották meg, a tagolatlan hasábkerettel ellátott ajtót feltártuk. Ugyanakkor, vagy röviddel később udvari folyosókat is építettek az északi és a nyugati szárny mentén. A folyosó vastag kőlapjai szögletes, copf ízlésű konzolokon nyugszanak, a folyosóra nyíló új ajtók pedig félköríves felülvilágítókkal ellátottak, klasszicista ízűek. A folyosó vaskorlátjának formái ezt a kort idézik: a 19. század első két évtizedét. A kapualj toldása és a folyosó elhelyezése nem volt egyszerű feladat: szokatlan boltozatformákat és ívkapcsolatokat kellett alkalmazniuk az építőknek. A legfurább részt, egy félszegmensen nyugvó, az udvarra kiforduló féltetős toldalékot századunkban elbontottak, az eredeti megoldást Storno akvarellje mutatja. Ugyanebben az időben új, félköríves bejárattal látták el a hátsó szárny egyik pincéjét is, s mindkét pinceajtókeretébe új vasajtókat készítettek. Nem egyformák, s díszeik sem azonosak, nem teljesen egy időben készültek tehát. Ekkoriban az Új utcai házrészt kettős nyeregtető fedte, amelyek a homlokzatra merőlegesen futottak. A két nyeregtető közti vápa a homlokzat törésének vonalában találkozott. A nyeregtetők körülbelül negyvenöt fokosak voltak, a vápa felé csendesítővel látták el őket. A régi tetőt csak az udvar felől ismerjük, Storno Ferenc 1850-