F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Dávid Ferenc: Sopron, Új utca 26. A ház története - építésének korszakai - helyreállítása

A faburkolatos szoba háta mögött, a 102. számú előtér déli falán nagymére­tű, félköríves, elszedett kőkeretű ajtót tártunk fel, amely innen a déli házfélbe vezetett. Hogy szobából szobába, vagy külső folyosóról nyílott-e, a kutatás mai állása mellett meg nem mondhatjuk. Ahogyan azt sem, hogy a korábbi építkezéssel vagy a ház bővítésével egyidőben került-e ide? A ház északi részét létrehozó építkezésnek következő részlete a kapualj ülőfülkesora. A négy csúcsívből álló fülkesor középen három konzolra támaszko­dott, amelyeket sajnos lefaragtak mára (8. ábra). A csekély lenyomat karcsú és profilált konzolra mutat. Az ülőfülke sorolása, aránya, ívei szerint a régiesebbek közé tarto­zik, azaz inkább 14. századinak gondolhatjuk. Erre vall a szintje is, amely a 15. századi kapuhoz képest igen mélyen van. Az udvarnak mindkét oldalán előkerült egy-egy középkori kvádersarok, bizonyítván, hogy kisebb, emeletes épületek álltak itt. A déli oldalon a kvádersarokhoz csatlakozó falon kisméretű csúcsíves résablakot tárt fel László Csaba, azzal a nyílás­mérettel, amely Sopronban a földszinti présházakon szokásos (9. ábra). Ezeknek az ablakoknak a többsége téglalap alakú, a csúcsívesek a ritkábbak, s korábbiak: a szom­szédos Új utca 28. számú ház homlokzatán is hasonló (bár ott vájt háromkaréjjal gazdagított) 14. századi ablakot láthatunk. A kis ablak feltűnően magasan fekszik, s a fölötte mintegy másfél méternyi magasan követhető falazat is azt sugallja, hogy emeletes épület földszintjének maradéka ez. Sajnos a környező falazatokat alaposan átépítették, s csak igen részletes feltárással volna lehetséges a kis épület körvonala­inak megállapítása. Vele szemben, a telek északi oldalán, az emeleten tártuk fel hasonló épüle­tecske középkori kvádersarkát. A nagy kövekből épített sarok a mai emeletes épület teljes magasságában megtalálható. A csatlakozó falakat sajnos itt is alaposan átalakí­tották. Csupán a nyugati szárny, a régi présház felmérése bizonyítja, hogy annak falai meglévő falazatokhoz épültek hozzá, s ezzel azt, hogy a két építmény legalább akkora volt, mint a homlokzatuk mögött lévő szoba. Nagyon szokatlan részletek ezek, s leginkább egy U-alaprajzú, emeletes hátsó épület maradványainak gondol­hatjuk őket, föltevésünket azonban további falkutatásnak és régészeti feltárásnak kell kiegészítenie. b. Egy lakás - két lakás - három lakás Az egy tulajdonban lévő 16-17. századi házhoz két nagy rész építése számít­ható: a kapualj beboltozása a jobboldali lépcsőházzal és az emeleti boltozattal, valamint a hátsó szárny nagy, földszinti présháza. Az utóbbi kisebb, udvari közép­kori épületecskék (06.-108; 010.-116-117.) mögé épült, vastag önálló falakkal, csaknem a földről induló, fiókokkal alig megbontott boltozattal, nagy ajtóval az udvar délke­leti sarkában és ablakkal a mai második pinceajtó helyén. Eredeti rendeltetését a helyiség délkeleti felén, a boltozatban lévő két, jellegzetesen keskeny, emelt fiók mu­tatja meg (10. ábra): ilyenek a Sopronban általánosan használatos bálványos prések elhelyezéséhez szükségesek. A présház mérete jelentős. Megépítésekor földszintes volt, emeletet a 18. században építettek rá, A kapualj első szakaszát a 16., második szaka­szát a 17. században boltozták be. A kocsibehajtáshoz szükségesnél jóval tágasabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom