F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Dávid Ferenc: Sopron, Új utca 26. A ház története - építésének korszakai - helyreállítása

dokumentumok segítségével helyezik el az évszázadokban - évtizedekben. Helyszí­ni feltárásunk korlátai nem tették lehetővé, hogy ezt az utat járjuk. Ezért erősebben kell támaszkodnunk a dokumentumokra, s segítségükkel különítjük el a formájuk­technikájuk szerint túlságosan is hasonló szakaszokat (2-3. ábra). a. Középkori töredékek, egy struktúra maradványai A középkori épületből csak néhány - bár fontos - részlet áll előttünk világo­san. A két házrész közül a baloldali épült előbb, mint ezt a homlokzaton föltárt, az épület teljes magasságában követhető, kváderkövekből épült falsarok igazolja. A hom­lokzati fal nagy részét 1856-ban lebontották, a megmaradt kvádersarokhoz csatlakozó maradványok csak azt mutatják meg, hogy a homlokzati fal többi része törtkőből készült (4. ábra). A ház északi oldalhomlokzata először szabadon állott: a csatlako­zó emeleti szoba hátfalán (a 105. - 102. helyiségek közt álló) külső vakolat maradványát figyelhettük meg. Az oldalhomlokzat hosszabb lehetett, mint ma: az udvari homlokzaton előkerült egy nagy, negyedköríves végű gótikus konzol, amely a mai kapualj vonalában fekvő födém gerendáját vagy a fal mentén futó folyosó faszerkezetét támaszthatta. Ez a konzol a mai udvari homlokzat síkja mögött né­hány centiméterrel helyezkedik el (5. ábra), olyan helyzetben, amely szerkezetileg bizonytalan. Joggal föltehető hát, hogy hordozója, az oldalhomlokzati fal nyugat felé tovább futott egykor. Föltűnő, hogy Storno akvarelljén épp ebben a vonalban emelkedik az a földszinti fal, amely a kapualj ívét támasztja (1. ábra). 30 Az első középkori emeletes kőházat hamarosan megtoldották észak felé. Eh­hez az építkezéshez tartozik a homlokzati fal jobboldali része, a földszinten az egyszerűen rézselt, félköríves, 15. századi jellegű kapuval (4. ábra), az emeleten kí­vülről és belülről - sajnos nem kielégítően feltárt - ablaknyomokkal. Kívülről a homlokzatszakasz bal szélén tártunk fel egy függőleges nyílásszélet, amelyhez 13 cm­rel mélyebben egy szögletes falfordulat tartozott még, s amelyen belül újkori ablaknyílás keretező falazata került elő. A szobák felől három nyílás kávájának ke­rültek elő töredékei. A két szélső a mai ablakok szélső kávái mellett, a középső a két ablak közti pillérben (6. ábra). Ez a középső erősen rézsűs fanyílást mutatott. Sok soproni analógia alapján föltehető, hogy a nyomok kapcsolt ablakszerkezet, a falba lépcsőzetesen bemélyített, szintenként különböző áthidaló megoldásokkal dí­szített forma maradványai, olyanoké, mint amilyenek a szomszédos Új utca 28., a Szent György utca 3. számú ház homlokzatán, a Gambrinus-ház Fő téri oldalán vagy a Templom utca 9. homlokzatán láthatók. Ez a kapcsolt ablakszerkezet mindig faburkolatos belsővel együtt épült, s a faburkolat nyomai a kapualj fölötti szoba északi falán elő is kerültek (7. ábra). Sarokpillérekbe csapolt deszkaborítás volt itt valaha, amely olyan szobát burkolt, amely a maiaknál mintegy másfél méterrel mé­lyebb volt: a hiányzó végfal nyoma a 104. számú fürdőszobában meggyőző formában, a 102. számú előtérben határozatlanabbul, előkerült. A nagyon dekoratív ablakfajtát és szobaszerkezetet a 14. században rendszeresen, a 15. századnak azonban csak az első harmadában építették. Az Új utca 26-béli darab csak további feltárás nyomán lesz datálható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom