F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Dávid Ferenc: Sopron, Új utca 26. A ház története - építésének korszakai - helyreállítása
dokumentumok segítségével helyezik el az évszázadokban - évtizedekben. Helyszíni feltárásunk korlátai nem tették lehetővé, hogy ezt az utat járjuk. Ezért erősebben kell támaszkodnunk a dokumentumokra, s segítségükkel különítjük el a formájuktechnikájuk szerint túlságosan is hasonló szakaszokat (2-3. ábra). a. Középkori töredékek, egy struktúra maradványai A középkori épületből csak néhány - bár fontos - részlet áll előttünk világosan. A két házrész közül a baloldali épült előbb, mint ezt a homlokzaton föltárt, az épület teljes magasságában követhető, kváderkövekből épült falsarok igazolja. A homlokzati fal nagy részét 1856-ban lebontották, a megmaradt kvádersarokhoz csatlakozó maradványok csak azt mutatják meg, hogy a homlokzati fal többi része törtkőből készült (4. ábra). A ház északi oldalhomlokzata először szabadon állott: a csatlakozó emeleti szoba hátfalán (a 105. - 102. helyiségek közt álló) külső vakolat maradványát figyelhettük meg. Az oldalhomlokzat hosszabb lehetett, mint ma: az udvari homlokzaton előkerült egy nagy, negyedköríves végű gótikus konzol, amely a mai kapualj vonalában fekvő födém gerendáját vagy a fal mentén futó folyosó faszerkezetét támaszthatta. Ez a konzol a mai udvari homlokzat síkja mögött néhány centiméterrel helyezkedik el (5. ábra), olyan helyzetben, amely szerkezetileg bizonytalan. Joggal föltehető hát, hogy hordozója, az oldalhomlokzati fal nyugat felé tovább futott egykor. Föltűnő, hogy Storno akvarelljén épp ebben a vonalban emelkedik az a földszinti fal, amely a kapualj ívét támasztja (1. ábra). 30 Az első középkori emeletes kőházat hamarosan megtoldották észak felé. Ehhez az építkezéshez tartozik a homlokzati fal jobboldali része, a földszinten az egyszerűen rézselt, félköríves, 15. századi jellegű kapuval (4. ábra), az emeleten kívülről és belülről - sajnos nem kielégítően feltárt - ablaknyomokkal. Kívülről a homlokzatszakasz bal szélén tártunk fel egy függőleges nyílásszélet, amelyhez 13 cmrel mélyebben egy szögletes falfordulat tartozott még, s amelyen belül újkori ablaknyílás keretező falazata került elő. A szobák felől három nyílás kávájának kerültek elő töredékei. A két szélső a mai ablakok szélső kávái mellett, a középső a két ablak közti pillérben (6. ábra). Ez a középső erősen rézsűs fanyílást mutatott. Sok soproni analógia alapján föltehető, hogy a nyomok kapcsolt ablakszerkezet, a falba lépcsőzetesen bemélyített, szintenként különböző áthidaló megoldásokkal díszített forma maradványai, olyanoké, mint amilyenek a szomszédos Új utca 28., a Szent György utca 3. számú ház homlokzatán, a Gambrinus-ház Fő téri oldalán vagy a Templom utca 9. homlokzatán láthatók. Ez a kapcsolt ablakszerkezet mindig faburkolatos belsővel együtt épült, s a faburkolat nyomai a kapualj fölötti szoba északi falán elő is kerültek (7. ábra). Sarokpillérekbe csapolt deszkaborítás volt itt valaha, amely olyan szobát burkolt, amely a maiaknál mintegy másfél méterrel mélyebb volt: a hiányzó végfal nyoma a 104. számú fürdőszobában meggyőző formában, a 102. számú előtérben határozatlanabbul, előkerült. A nagyon dekoratív ablakfajtát és szobaszerkezetet a 14. században rendszeresen, a 15. századnak azonban csak az első harmadában építették. Az Új utca 26-béli darab csak további feltárás nyomán lesz datálható.
