F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Dávid Ferenc: Sopron, Új utca 26. A ház története - építésének korszakai - helyreállítása

Gilly Tamás leánya, birtokában marad. Ez a mészáros „1660. II. 9-én lesz polgár.

10 Szülei: -Mihály ruszti sütőmester és Ágnes. 1659. X. 7-én volt az esküvője Orsolyával, Gilli Tamás polgár és néhai (Franck -DF.) Erzsébet leányával. Háza a belvárosban 1687-ben a 98. sorszám alatt található. 1691. I. 22-én végrendelkezik, kevéssel utóbb e hó 28-án pedig eltemetik. Özvegyét 1691. IX. 11-én Welles János patkolókovács veszi feleségül." À házrész Welles nevén szerepel az adójegyzékben 1726-ig. A sopronnyéki származású kovács 1657-ben telepedett le Sopronban, Poch özvegyével kötött házassága már a harmadik. Ezt a nejét is túléli, „elhunyta után 1710. I. 27-én tartja lakodalmát Évával, Thäber Pál polgár és patkolókovács, valamint néhai Anna leányával. 1719. IV. 29-én végrendelkezik. Halála 1725. ül. 19-én következik be, 99 éves korában. Özvegye 1726. III. 4-én férjhez megy Edlinger Mihályhoz."

11 A házrész újra házasság útján vált tulajdonost: Michael Edlinger 1727-től a ház egyik tulajdonosaként szerepel az adójegyzékekben. Bizonyára ő az az Edlinger Mihály, aki 1726. IV. 15-én tette le a polgáresküt.

12 Edlinger Mihály valószínűleg magához váltotta házrészét feleségétől, mert ezt hamarosan megosztotta testvérével, Andreas Edlingerrel, aki 1734-től szerepel Thirring jegyzékében, a ház 1/4-ének tulajdonosaként. A soproni polgárfiú első felesége 1730-ban végrendelkezett, itteni házbirtoklása 2. házasságával függ össze: „1733. II. 15-én újból megházasodik, amikor reverzális mellett nőül veszi a római katolikus vallású Frank Mária Margitot"

13

. (Valószínű, hogy az Edlingerek két etapban kerültek ide: az adójegyzékek 1727-1732-ig Hans Leutnert említik harmadik tulajdonosként. Az ő személyéről semmit sem tudunk

14

.) Edlinger Mihály 1748-ban szerepel utoljára a ház negyed részének tulajdonosaként. A másik negyedet testvérének, Andrásnak utóda Franck János Gáspár birtokolja, aki 1757-ben már a fél ház birtokosa, ő „római katolikus cukrász 1742. III. 2-án nyeri el a polgárjogot. Szülei: néhai -Ananias polgár és cukrász a felsőausztriai Steyrban és néhai Zsuzsanna. Nejével, Reginával egyetemben 1763-ban végrendelkezik"

15

. 1766-ban Franck Rozina e házrész tulajdonosa, akinek résztulajdonát az ezévben felvett lakásjegyzékből ismerjük pontosan. Innen tudjuk, hogy ez az a házfél, amelyhez a kapualj, a folytatásában álló északi és nyugati udvari szárnyak tartoznak, s amelyben két önálló lakás található. A lakásjegyzék

16 melléjegyzéséből tudjuk, hogy ez a későbbi Hartner-rész, amelyet pedig Hartner Gottlieb kéményseprő leányának kezével Storno Ferenc kapott meg. Kéményseprő mesterek birtokolták ezután a háznak ezt az „iparos felét" százötven évig. Az első kéményseprő mester — háztulajdonos „Vaghini Antal római katolikus kéményseprő 1770. TV. 9-én teszi le a polgáresküt. Szülei: -Antal és néhai Katalin a svájci Luzern kantonban. 1783-ban le kell mondania külső tanácsosi állásáról, mert analfabéta."

17 Thirring jegyzékében 1776-ban és 1784-ben szerepel Vagini a ház tulajdonosaként. 62 négyszögöl a birtoka, s a házat, amely korábban, 1686 óta a 8. adóosztályba tartozott, eggyel előbbre, a 7. adóosztályba sorolták ekkoriban

18

.1798-ban már özvegye a háztulajdonos, 1810-ben pedig Hartner Gottlieb kéményseprő. Hartner „1796. V. 12-én lép a polgárok sorába. Szülei: -György házmester gróf Störknél Grazban és Cecília. Anna nejétől születve három kéményseprő fia szerzi meg a polgárjogot"

19

. Hartner-lányt vett el a negyvenes évek végén a ház legnevesebb tulajdonosa Storno Ferenc (Kismarton, 1827 - Sopron, 1907), s az ő kezével örökölte a fél házat. A kéményseprőmester, aki önképzéssel nyerte jelen-