F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Siklósi Gyula: A középkori Csór és temploma

1993. április 12-én, hétfőn egy csóri látogatásunk alkalmával bizonyosodtunk meg arról, hogy közműépítés során átvágták a középkori templom félköríves szentélyét és kerítésfalát. Kértük Nády Ferenc plébános urat, hogy a munkálatokat ne folytassa, óvja meg a középkori maradványokat. Ekkor hozzájárult a feltárásokhoz, melyek elkezdésekor (1993. április 16.) viszont meglepetéssel láttuk, hogy a közművezetéket lerakták, az árkokat vissza temették. Az ásatások befejezése után a romokat szakszerűtlenül, az OMvH engedélye nélkül, téglával felfalazták. A szentélyzáródás mentén húzott 2. számú szelvényben a felső, humuszos, törmelékes réteg (kb. 15-20 cm vastagságú) alatt egy egyenetlen felszínen elterített, 20-30 cm vastagságú köves, habarcsos épülettörmelékes réteg került elő. (17. ábra) Ez alatt egy erősen kavicsos, köves, sötétszürke réteg volt, mely alatt, a felszíntől kb. 130 cm mélységben megtaláltuk a sárga kavicsos altalajt. Az itt említett egyenetlen felszín lehetett a középkori külső szint. A szentélybelsőben is elpusztultak a középkori szintek (1. számú árok). Itt az elbontott középkori faltetőkre a humuszos, törmelékes, füves réteg, illetve ebben egy ma már nem használatos, kövezett udvarburkolat húzódott. A szentélyfal zoklijával egymagasságban egy kb. 3 cm-es, fehér habarcsos sáv mutatkozott, melyet az itt húzódó kb. 63 cm vastag sötét, humuszos, törmelékes homokrétegben találtunk meg. Talán ez a keskeny sáv lehetett a szentély belső, középkori járószintjének részlete. Az árok alsó kb. 20 cm-es szakaszát már az - itt sötétszürke kavicsos - altalajba ástuk. Ennek húsába alapozták a szentély falát. Az 15. Csór, római katolikus templom (20. számú régészeti lelőhely). A 2. számú árokban talált, késő avar kori edénydarabok. 1993. Rajz: Papp Mihályné - Koppány Tiborné