F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

Beszámoló az Europa Nostra/IBI közgyűléséről és nyílt napjáról (Muszikné Faltin Vera) - „A királyi rezidenciák kutatásának újabb eredményei" - „Az ingó örökség védelme a közép- és kelet-európai országokban" (G. Lászay Judit)

intézkedésekre van szükség a kulturális örökség ingó részét képező köz- vagy magángyűjteményekben lévő műkincsek, műemlékekhez tartozó értékes mobil elemek védelmére. A határok megnyitása, átjárhatósága új helyzet elé állítja az illetékes nemzetközi szervezeteket és nemzeti szaktárcákat, hivatalokat. A konferencia célul tűzte ki a problémák tisztázását, ezek ismeretében egy hatékony stratégia felvázolását, valamint a nemzetközi együttműködés elősegítését. A résztvevők egyrészt a volt szocialista országok, a Szovjetunió és Jugoszlávia utódállamainak (Szerbia kivételével) e kérdéskörben érintett hivatalainak képviselői, valamint azok a nyugati országok, amelyek a műkincspiacon (jelenleg még) mint importőrök szerepelnek: például Hollandia, Svédország, Franciaország, Nagy-Britannia. Jelen volt a Vatikán, mivel a katolikus templomok a műkincslopások gyakori áldozatai. A nemzetközi szervezetek közül az UNESCO és az Interpol képviseltette magát. José Ballester úr az Európa Tanács Kulturális Örökség Osztályának vezetője bevezetőjében is hangsúlyozta az új politikai helyzetben az Európa Tanács által felvállalt koordinációs szerep fontosságát és azt, hogy az új Európában a kulturális örökség védelme kiemelt fontosságú feladat. Az ingó örökség védelmében e szervezet az alábbi feladatokat vállalta: Az európai építészeti örökség védelmére megalkotott 1985-ös Granadái Egyezmény 1. cikkelyéhez kiegészítést javasol, amely már a műemléket, annak integráns elemeivel, elidegeníthetetlen díszítő részeivel, berendezési tárgyaival együtt definiálja. Választ keres a kelet-közép-európai országokban e téren felmerülő kérdésekre, valamint az illetékes nemzetközi szervezetekkel együttműködve létrehozza a hatékony információcserére alkalmas eszközt a kulturális javak illegális kereskedelmének tárgyában. Az első tárgykörben az Európa Tanács létrehozott egy munkacsoportot, amely megfogalmazza azokat a jogi és pénzügyi irányelveket, amelyek figyelembe vételével, alkalmazásával lehetővé válhat az oly veszélyeztetett ingó kulturális javaknak az épületekben in situ megtartása. A prágai konferencia összehívása a második tárgykör keretében történt. A harmadik tárgykörben - az információcsere elősegítését illetően - az 1992-es máltai konferencián megfogalmazott elveknek megfelelően szintén sürgős, konkrét cselekvésre van szükség. A régió problémáiról José Alvarez úr, az Európa Tanács által megbízott szakértő tartott beszámolót, aki miután idézte a kulturális javak védelmében eddig létrehozott egyezményeket, elemezte az észak- és dél-európai országok megengedő illetve tiltó jellegű jogi szabályozásának ellentétéből, a műtárgyakat exportáló és importáló országok gyakorlatából adódó problémákat. A keleti országok eddig s ezután is a korlátozó szabályozást kívánják fenntartani, lévén exportáló országokként javaik veszélyeztetett helyzetben vannak. Nyugaton ugyanúgy probléma, mint Európa egyéb országaiban az emberek iskolázatlansága, e témakör iránti érzéketlensége. A nyilvántartások alkalmatlanok mind az ingatlan, mind az ingó értékek áttekintésére, a piacon történő mozgások ellenőrzésére. A településszerkezet átalakulásából, a nagy városrekonstrukciókból adódóan, a gazdasági, társadalmi struktúra átrendeződéséből következően települések néptelenedtek el, ingó és ingatlan javak felbecsülhetetlen tömege pusztult el nyomtalanul. A műkincsek ellenőrizetlenül kivándorolhatnak más országokba. Új egységes szempontok szerinti jogi szabályozásra van szükség.