F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Siklósi Gyula: A középkori Csór és temploma

MŰHELY Siklósi Gyula A KÖZÉPKORI CSÓR ÉS TEMPLOMA Csór a 8. számú főút mentén, Székesfehérvártól északnyugatra, a középkori városközponttól mintegy 14 km-re fekszik. A Sárrét egykori mocsarainak partján épült település a Bakony délkeleti lábánál terül el, határos települései Székesfehérvár mellett Inota, Bakonykúti, Iszkaszentgyörgy, a Sárrét felől pedig Nádasdladány, Sárkeszi és Sárszentmihály. A mai Csór területe már a felsőpaleolitikum idején lakott volt (1. ábra), hiszen a mai falu közelében, a területéhez tartozó Alsó-Merítő pusztán a keleti gravetti kultúrához sorolható csontszigony (harpuna) került elő.

1 1893-ban egy nagyméretű törött kőbalta került a fehérvári múzeumba.

2 Dormuth Árpád és Marosi Arnold leletmentésük során őskori telepmaradványokat és leletanyagot találtak.

3 Felső-Merítő pusztán bronzkori urnatemetőt tártak fel.

4 E helyütt (10. lelőhely), továbbá a Felső-Páskum területén (1. és 2. lelőhely), Csór déli részén, a Sárrét partján (18. lelőhely), az egykori grófi kőbánya mellett (6. lelőhely), a református templom környékén (9. lelőhely), a Felső Tabán területén (13. lelőhely), a 8. számú főút Csór és a Malom csatorna által határolt területén (3. és 4. lelőhely), a Kápolna alatti dűlő környékén (7., 12. és 14. lelőhely), a római katolikus templom környékén (20. lelőhely), továbbá a Csárda alájáró déli oldalán (16. lelőhely) további őskori lelőhelyeket találtunk terepbejárásaink során, melyek feldolgozása folyamatban van. A 20. lelőhelyen egy közműárok bolygatásából ismeretlen eredetű temetőhöz tartozó emberi csontok kerültek elő. A Hallstatt Al-be tartozó, annak II. fázisába sorolt halomsíros kultúra emlékei kerültek elő Csór-Imre major és Csór Külsősánc dűlő területén.

5 A kastély parkjában talált szobor,

6 a Csárda alatti dűlő területén előkerült, feltehetően sírokból származó edények

7 római kori települést sejtettek Csórón.

8 Ezeken kívül Makkay János és Kralovánszky Alán 2-4. századi kerámiát gyűjtöttek a Felső Tabán területén

9

, Siklósi József

10 és Kállay Gyula tanuló

11 illetve mások római korból származó leleteket ajándékoztak az István Király Múzeumnak. Terepbejárásaink során Meri tő-pusztán (10. lelőhely), a református templom környékén (9. lelőhely), az egykori grófi kőbánya mellett (6. lelőhely) és a római katolikus templom mellett (20. lelőhely) találtunk római kori leleteket.

12 Csór a későavar korszak alatt is lakott volt, mint azt egy sírleletként napvilágot látott bronz karperec igazolja.

13 Ezen kívül a katolikus templom területén végzett leletmentés során is előkerültek későavar cserepek (20. lelőhely). Csór területén több Árpád-kori és késő középkori lelőhelyet térképeztünk föl terepbejárásaink során. Nagy kiterjedésű, az Árpád-kortól a középkor végéig élő lelőhelyet találtunk Merítő pusztán, a Radies tanya környékén (10. lelőhely). A mai