F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

KIÁLLÍTÁS - Kerny Terézia: Gerecze Péter fényképhagyatéka. Kiállítás az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban 1993. július 15. - szeptember 26

KIÁLLÍTÁS Kerny Terézia GERECZE PÉTER FÉNYKÉPHAGYATÉKA Kiállítás az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban 1993. július 15. szeptember 26. „Munkatársunk volt ő a szónak nem konvencionális, hanem legmagasabb értelmében, évtizedek óta, soha nem lankadó tettvággyal és tetterővel véve részt feladatainak megoldásában. Tanári hivatásának teljesítése mellett régi művészetünk, régi kultúránk emlékeinek fölkutatása, ismertetése volt életének nem kedvtelése, hanem komoly, csodálatos intenzitású munkája. Az ő nevéhez fűződik a pécsi székesegyház szobrászati maradványainak tudományos földolgozása, - az ő tanulmányaihoz kell mindenkinek fordulnia, a ki hazánk Árpád-kori szobrászatának történetével foglalkozik, - ő ajándékozott meg Magyarország művészeti emlékeinek hatalmas repertóriumával, mely páratlan munkakedvének, szorgalmának elévülhetetlen eredménye, oly forrás, melyből még késő nemzedékek is hálásan fognak meríteni." (Éber László: Dr. Gerecze Péter. Archaeologiai Értesítő U. F. XXXIV. (1914) 433.) Bár „kerek" Gerecze Péter-évforduló csak 1994-ben esedékes, bizonyos kényszerítő körülmények miatt, egy évvel korábban kellett kiállítást rendezni gazdag (és máig földolgozatlan) hagyatékának egy sokáig lappangó csoportjáról. A sietség ellenére (mindössze két hónap állt rendelkezésre az előkészületekre, kivitelezésre, szerkesztési és nyomdai munkálatokra) az utóbbi évek talán legelegánsabb és főleg szakmai szempontból meglepetést tartogató tárlatát és (szakkatalógusát) sikerült létrehozni az Országos Műemlékvédelmi Hivatal archív gyűjteményeit földolgozó OTKA-program keretében. A múlt század végén, amikor Gerecze Péter, állami főreáliskolai rendes tanár megkezdte szolgálatát a Műemlékek Országos Bizottságánál (MOB) a műemlékfényképezés még gyermekcipőben járt, annak ellenére, hogy olyan nagy nevű elődök, mint a Divald-család, Hollenzer László, Klösz György vagy Veress Ferenc már tekintélyes tapasztalatokkal rendelkeztek ezen a téren. Gerecze az ő eredményeiket igyekezett hasznosítani (Hollenzer egyik előadásának eredetije, a „Fotográfia a tudomány és az ipar szolgálatában" például meg volt [van?] hagyatékában) mindenekelőtt Magyarország helyrajzi jegyzékének és Árpád-kori építészeti emlékeinek összeállítása során. Szinte az ország valamennyi vármegyéjét beutazta és számos fényképfelvételt készített vagy készíttetett (1-7. ábra). Az anyag egy része még életében a MOB lassan gyarapodó Fényképtárába került, míg másik - jelentősebb - hányada 1923-ban, illetve 1928-ban jutott örökösei útján az intézmény birtokába.