F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

Michael Kühlenthal: A REGENSBURGI DÓM RESTAURÁLÁSA: RÉGÉSZET, ÉPÜLETKUTATÁS, A FESTÉSMARADVÁNYOK VIZSGÁLATA

1. Regensburg. Szent István-dóm. A regensburgi dóm (1—2. kép) építését 1275 körül kezdték meg és 250 év múltán, 1525-ben hagyták félbe. Akkoriban a tornyok még csak a harmadik szint magasságáig álltak, s nem készült még el a tervezett négyezeti kupola, a kereszthajók oromzata, valamint a három nyugati középhajószakasz boltozata sem. Kész volt a főhajó fedélszéke, a négyezetet pedig ideiglenesen már lefedték. Ebben a befejezetlen állapotában ismerjük az épületet Matthäus Merian 1644-es metszetéről (3. kép). A barokk idején kétszer építkeztek a székeshegyházban: 1618-ban a három nyugati főhajószakaszt a meglévő gótikus boltozatok mintájára beboltozták, 1697-ben pedig megépítették Antonio Riva tervei alapján a hatalmas négyezeti kupolát, amelynek freskó- és stukkódíszét Francesco és Giovanni Battista Carlone készítették. A 19. században már korán, 1. Lajos uralkodása idejében, 1828-ban megindultak a tervezgetések, hogy a dómot a gótika szellemében kellene befejezni. Kezdetben mindazonáltal csak a belső tér purizálására került sor, ami mindenekelőtt a barokk elemek eltávolítását jelentette. Többek közt így bontották le és cserélték gótikus keresztboltozatra a barokk négyezeti kupolát 1838-ban. Végül Franz Josef Denzinger tervei alapján, 1859 és 1872 között végül a tornyok és a kereszthajóboltozatok is elkészültek.