F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)
Michael Kühlenthal: A REGENSBURGI DÓM RESTAURÁLÁSA: RÉGÉSZET, ÉPÜLETKUTATÁS, A FESTÉSMARADVÁNYOK VIZSGÁLATA
záfalaztak (16. kép), amit azután a későbbiekben eltávolítottak. Amikor az épület statikailag már megfelelő volt, a fa pántokat szintén lefűrészelték. 5. A fölmenő hosszú, vékony ablakosztók vizsgálata során például az illesztéstechnikával kapcsolatban tehettünk észrevételeket (37. kép). Az ablakosztók egyes darabjait belső kovácsoltvas csapokkal kapcsolták össze. Azért, hogy az elhelyezés után a csapokat szilárdan az osztó-darabokhoz rögzítsék, a belsejükben lévő üreget ólommal öntötték ki. Az osztókat ennek során apró fa peckek tartották egymástól a kívánt távolságban, s a hézagot agyaggal tömítették. A fölső osztóelembe felülről ferde öntőcsatornát fúrtak, s ezen egy öntőfészek közvetítésével folyékony ólmot öntöttek a belsejébe, amely a csapot szilárdan a kőhöz rögzítette. Ezt követően az öntőfészket a kiálló ólomdugóval együtt levésték. A még ma is látható, ólommal telt öntőcsatornák dokumentálják a régi kézművestechnikát. 6. Építésmenet. Az érdeklődés középpontjában természetesen a dóm építéstörténete állt. A felmérési tervanyag olyan hatalmas, hogy kiértékelése még mindig nem fejeződött be. Manfred Schuller nyomán azonban már most is mintegy 17 nagyobb építési periódust és számos, azokon belüli kisebb szakaszt különíthetünk el. Ezekhez járul még néhány, részben döntő jelentőségű tervváltozás. Az új, gótikus katedrálist keleten kezdték építeni, a teljes szentélyrészben egységes alapozással és egységes alsó falazatzónával. Az építés kezdetének régóta vitatott dátumát ugyan biztonsággal nem tudtuk megállapítani, de a szentély talaj31. Sima kehelyfejezet a szentély, négyezettől számított első, keleti szakaszának déli falán. 32. Levélmotívumokkal díszített fejezet a szentély, négyezettől számított első, keleti szakaszának nyugati falán.