F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: Kegyúri temetkezés Túristvándiban

A nemzetségi monostor. Századok, 126. (1992) 53., 61, továbbá Györffy i. m. 1987. 282.; a Sadan-i kegyuraságról — Zsigmondkori Oklevéltár II/l. Szerk.: Mályusz Elemér. Budapest, 1958. 594. 3. Az 1181-es említés: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk.: Szentpétery Imre. Budapest, 1923. I. 43.; az 1288 körüli említés: A Zichy és Vásonkeöi Gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Szerk.: Kammerer Ernő. Budapest, 1871. I. 66.; az alapításról: Maksay Ferenc: A középkori Szatmár megye. Budapest, 1940. 56., 120. 4. Maksay i.m 70. 5. Karácsonyi i.m. 70. 6. CD VIII.1.580.; A Magyarország Műemléki Topográfiája X. i.m. II. 308. Pesty helynévgyújtésére hivatkozva említ a faluban egy Szent Egyed- kápolnát Á „Tapolnak ... déli partján volt a borsó mezőn Szent Egidnek szentelt kápolna 1-ső Károly idejében, ahol a mándi határ jelöltetik ki az osztálylevélben." 7. A Hystvand-i nemesekről Fekete Nagy Antal: A Petróczy levéltár középkori oklevelei. Levéltári Közlemények, 9. (1931) 76.; Nicolaus filius Dionysii de Estephandról A Nagykállói Kállay-család levéltára. Budapest, 1943. II. 1251. 8. A sárvári monostor kegyuraságáról Karácsony i.m. II. 23.; A Várdai sírkőről Engel Pál — Lővei Pál — Varga Lívia: Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről. Ars Hungarica 11. (1983) 24. Talán a temetkezési jog érvényesítésének igénye is közrejátszhatott abban, hogy az Apor nembéli Pál — a nemzetség monostora Vájta mellett, Pálfa határában volt — a 14. század elején megtiltotta a kosdi nemeseknek, hogy az apari egyházba járjanak, és — ahogy Tolna megye tisztikarának engedélyéből kitűnik —, hogy itt temetkezzenek. Karácsonyi i. m. I. 129—130. 9. Dl 69 917. 10. Kölcsey Dezső: A Kölcsey máskép Szente-Mágócs nemzetség. Budapest, 1930, 33. 11. OL. Károlyi lt. 115. lad. 154. fiók. 12. A falu nevesebb, fontosabb birtokosai a 16—17. században: Báthori Andrást 1516-ban iktatták be a magvaszakadt Kölesei Mikó László birtokaiba, 1520-ban Cégényi Kende Pétertől szerezte meg a Kölcsey Jakab és a Boiriemiszák után bírt részeit. Ugyanekkor iktatták be Báthorit, Guthi Országh Ferenc hona' főispánt és Imrét a néhai Kölcsey Márk és más Kölcseyek birtokába: Károlyi i.m 113. Továbbá Kölcsey Ferenc (+1554/55), Dobó Ferenc (+1602) 1582—88 körül, valamint Perényi Zsófia (+1607) férjeként Kevendi Székely György, Gimesi Forgách János és Kollonich Siegfrid: OL. Károlyi lt. 115. lad. 154. fiók 13. Dl 84 566. és OL. A leleszi konvent extractusai. Famaliaria, Kölcsey család. 1511. 14. A hetyéni templomról Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. III. Budapest, 1881. 291.; a beregdaróáról: A Zichy és Vásonkeöi Gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára i. m VIII. Budapest, 1895. 110. 15. A Perényiek reformációt pártoló szerepéről Zoványi Jenő: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. Budapest, 1921. 121—122. 16. A katolikus Esterházy Miklós nádor például szabad vallásgyakorlatot engedélyezett nem katolikus alattvalóinak. Erről Kovács József László: Esterházy Miklós udvara és a nyugat-magyarországi reneszánsz. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes. Budapest, 1987. 185. 17. Az 1488-as adásvétel: Dl 84 566., a továbbiakra: OL. Károlyi lt. 157. fiók (Kölese): OL. Kende lt. 1. cso. 1548; OL. Károlyi lt. 115. lad. 154. fiók.; OL. Kende lt. 14 cso. 1724. Az 1816-os forrás: OL. Károlyi lt. 115. lad. 154. fiók.; az összeírások az 1540-es évekből: OL. Kende lt. 1. cso.; Werbőczy István királyi személyes 1518-as cseréje: Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, története és polgári esmérete. Buda, 1809—1810. II. 214.; a Kölcseyekről Németh Péter: Az 1514. évi parasztháború szabolcs-szatmári krónikája. Szabolcs-Szatmári Szemle, VII. (1972) 24.; a jobbágyok összeírása: OL Kende lt. 1. cso. 1551.; az istvándi malomra: u. o. 2. cso.; a kúria elzálogosítása: OL. Perényi lt. 3. cso. 41. tétel 18. OL Lónyai lt. Fasc. 8. No. 3—13. 19. OL Kende lt. 3. cso. 1618., 1619, továbbá u. o. 5. cso. 1646, valamint OL Perényi lt. 3. cso. 41. tétel 1677. 20. OL Perényi lt. 3. cso. 41. tétel 1708., OL. Károlyi lt. 75. fiók 89. lad. 1835. 21. OL. A leleszi konvent extractusai. Familiaria, Kölcsey család. I486., OL. Bírósági levéltárak elenchusai. A leleszi prépostság levéltárának mutatói. Elenchus az 1—45. protocollumokhoz. 22. OL Kende lt. 1. cso. 1548., 1568., u.o. 2. cso. 1582. 23. OL Kende lt. 1. cso. 1546., 1548., u.o. 2. cso. 1582. 24. 1607-ben, 1608-ban, 1610-ben, 1614-ben és 1615-ben Kassán megyei követ, 1608-ban pozsonyi országgyűlési követ, 1611-ben az erdélyi országgyűlésen követ, 1612-ben a megye fegyveres népeinek kapitánya és a szébeni országgyűlésen követ, 1616-ban Radul fejedelemnél követ. Hivatalairól: Balogh István: Regeszták Szatmár vármegye jegyzőkönyvéből. 1593. május 1. — 1616. augusztus 6. Nyíregyháza, 1896. 25. OL Kende lt. 4. cso. 1627., OL. Perényi lt. 3. cso. 41. tétel, 1658.