F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)
EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM - Lővei Pál: Egyházi személyiségek a magyar műemlékvédelem történetében
Érseki Képtár — a mai Keresztény Múzeum — felügyelőjeként életre szóló barátságot kötött Gerevich Tiborral, aki később, 1934-től a MOB elnöki tisztét látta el. Lepold volt az esztergomi várásatások egyik kezdeményezője, a munkák motorja, a feltárások és a maradványok feldolgozója, népszerűsítője, a várbeli kőtár berendezője. 20 Rajta kívül említést érdemel még a tudós Bedy Vince, akinek győri egyháztörténeti és helytörténeti munkái, vagy a pápóci prépostság története ma is sokat forgatott forrásai a műemléki kutatásnak. Az utóbbi, a 2. világháború utáni évtizedek műemléki helyreállításainak jelentős része volt egyházi épület, a munkák során a műemlékes szakembereknek számos papi személlyel alakult ki alkotó kapcsolata. Feltétlenül említést érdemel az Országos Egyházművészeti Tanács is. A letűnt korok lelkes, a műemlékügy nemzeti jellegét és fontosságát is felismerő, és azért tenni is kész egyházi személyiségeinek akkoriban jelentős számú tábora azonban ma sajnos hiányzik. Talán Scheiber Sándor neve említhető még, aki mind az előkerült soproni és budai középkori zsinagógáknál, mind a budapesti műemléki topográfia zsidó temetőket feldolgozó részeinél mindig kész volt speciális ismereteinek átadására. Leginkább annak a hatalmas levéltári adatgyűjtésre támaszkodó, egyházi helytörténetírásnak a feltámasztását kellene szorgalmazni, amelyre Bedy Vince munkássága volt kitűnő példa korábban. Manapság sajnos már az is előfordult, hogy egy terület tervbe vett műemléki topográfiai feldolgozását azért (vagy azért is) kellett a távolabbi jövőre halasztani, mert az illetékes püspöki levéltárban való kutatással senkit nem lehetett megbízni, a r ról má r nem is beszél ve, ami sajá t pra xisomban ford ul t elő, hogy egy püspökségen a levéltárnak még a kulcsát se találták! (Még csak nem is kutatni akartam benne, hanem műemléki kérdések megbeszélése végett, a helyiek kezdeményezésére jártam ott.) Ezt a kulcsot akár szimbólumértékűnek is tekinthetnénk. Egyháziak és világiak, történészek, műemlékesek és a nagyközönség érdeke egyaránt azt kívánná, hogy az effajta kulcsokat minél hamarabb találjuk meg, legyenek minél többen, akik képesek és hajlandók is arra, hogy megforgassák a zárban, új — a műemlékvédelem, művészet- és építészettörténet számára igen fontos — történeti, egyháztörténeti, helytörténeti kutatásokra használják fel az egyházi levéltárak hallatlanul értékes forrásanyagát. Kövessük—természetesen a mai kornak megfelelő formában—elődeink követésre méltó példáját! JEGYZETEK 1. Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből. 1. Egy kérdés a CentralCommission magyarországi vonatkozású anyagai ügyében. Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. 47., 50.2. jegyzet 2. Cséfalvay Pál és Ugrin Emese szerk.: Ipolyi Arnold emlékkönyv. Budapest, 1989., Ipolyi Arnold életpályájának és munkásságának sokoldalú elemzésével és műveinek bibliográfiájával 3. Életrajza: Bardoly István: Rómer Flóris élete. Műemlékvédelem XXXJI. (1988) 223—241, bibliográfiai adatokkal. A Műemlékvédelemugyanebben aszámában a Rómer-évforduló alkalmából további tanulmányok is olvashatók. 4. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Könyvtárában. 5. Borsos Bêla: A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a millenniumig 1888—1891. Magyar Műemlékvédelem IX. Budapest, 1984.40.
