F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

MŰHELY - Basics Beatrix: „Pesth und Ofen" — Ludwig Rohbock metszetsorozata

Schoen Arnold a Veronika-kápolnát jelöli meg a jobbszélen látható épületként, melynek baluszteres korlátján szobor áll. A kápolna melletti fácska törzsének dőlve látcsővel vizsgálja a kilátást egy férfi, a mellette ülő nő lábára bárányka kapaszkodik fel, mögötte pihen a többi állat. Alant szőlőskertek, házak, a mai Batthyány-tér és a Margit körút templomai, jobbra a Várhegy — a két nagy templom, a Budavári Nagyboldolgasszony és a Helyőrségi templom tornyai jól kivehetőek —, s leghátul a Gellérthegy. A „Pest és a Mezváros" még mindig azoknak a metszeteknek a sorába tartozik, melyek áttekintő látképet kívánnak adni a két városról.

8 Az előtér elmaradhatatlan zsánerjelenete szüretelőket ábrázol, baloldalt kerítés mögött dús lombok, lejjebb a volt tabáni szerb templom áll. A Tabánt egykor Rácvárosnak hívták, az itteni szerb templom 1728—1739 között épült egy török mecset helyén, és 1810-ben vált tűzvész martalékává. A kép pontosan bemutatja lizénákkal tagolt, vakablakokkal díszített, gazdagon kiképzett toronnyal lezárt homlokzatát. A Duna pesti oldalán a partmenti paloták és a két jellegzetes templom — a belvárosi és a görögkeleti — homlokzatai látszanak. „Az új híd Pest és Buda között" főszereplője a Lánchíd.

9 Mögötte a budai Várpalota barokk átépítésű épülete, a szertár, a Sándor-palota, s a volt karmelita templom és rendház áll. A palotán kívül a még álló épületek ma is többé-kevésbé egykori formájukat őrzik. A híd alatt gőzös halad át, s az Akadémia palotája előtti partszakaszon, ahonnét az egészet láthatjuk, szintén gőzhajók kerekei lapátolják a vizet. A következő metszet a legromantikusabb az egész sorozatból: a felhők mögül kibúvó hold fénye által megvilágított éjszakai jelenet: „A hídon Pest és Buda között".™ (33. kép) A kőoroszlán a magas talapzaton uralja a helyszínt, a háttérben a két part elmosódott épületei és a Gellérthegy. A hídon a korlátnak dőlve köpenyébe burkolózó alak, előtte katona, feltartott szuronnyal, míg jobbról két lovas járőr közeledik, egyikük kezében pisztoly. Szokatlan a téma, kirí a sorozatból, mivel nincs konkrét topográfiai funkciója. A legjellegzetesebb és egyedülálló új építmény, a két várost összekötő híd, mint a sejtelmes éjszakai jelenet helyszíne szerepel. Hunfalvy szövege jelentőségéhez mérten hosszan tárgyalja a híd építéstörténetét, s a következő kijelentéssel zárja le a leírást: „A hídról nagyszerű kilátás esik a két testvérvárosra. Kivált estve, mikor a hatalmas folyam hullámi a hold ezüstös fényében csendes méltósággal tovasimulnak, s a két parton számtalan világ pislog, a lánczhídon járó leírhatatlan gyönyört élvez."

11 „A budai alagút kapuzata" (32. kép) az éppen akkoriban elkészült művet mutatja be; a dór oszlopokkal közrefogott nyílás fölött oroszlánfejes zárókövű keret, a párkányt füzérornamentika díszíti.

12 Gyalogosok és lovas járművek egyaránt láthatók; a háttérben a Gellérthegy, a királyi palota és a szertárépület emelkedik. A „Budavár és Krisztinaváros" is látkép, de ezúttal csak a budai részről

13

. Az előtérben erdős részen át vezető földút, rajta zsánerfigurák. A középtérben sorakoznak a krisztinavárosi és tabáni házak. A képtér középpontjában átlósan jelenik meg a budai vár, erődítmény- és falrendszerével, a várpalotával, lakóépületekkel és templomokkal. A Helyőrségi templom távoli tornya mögött — és végig a hát-