F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

MŰHELY - Basics Beatrix: „Pesth und Ofen" — Ludwig Rohbock metszetsorozata

Basics Beatrix „PESTH UND OFEN" Ludwig Rohbock metszetsorozata Hunfalvy János és Ludwig Rohbock közös tevékenységének legismertebb eredménye az 1860—1864 között Darmstadtban megjelent „Magyarország és Erdély képekben" című háromkötetes munka.

1 Magyar és német nyelvű változata is volt a műnek.

2 A hazai útleírások sorában úttörő jelentőségű ez a kiadvány: a kiváló történész-földrajztudós Hunfalvy az egyes tájak leírásakor mindkét általa művelt tudományág legújabb eredményeit alkalmazta, sőt a néprajzi sajátságok összegyűjtésére is nagy gondot fordított. A tájak leírásánál a személyes élmény hatása érezhető, s gazdag forrásanyagot használt föl a történeti emlékek bemutatásánál. 1859-ben Pesten megjelent egy olyan kötet, mely csak Pest-Budával és környékével foglalkozik.

3 A metszeteket természetesen szintén Ludwig Rohbock készítette, mint ahogy a szöveget is Hunfalvy János írta. E könyvnek csak a Budát és Pestet ábrázoló metszeteivel szeretnénk most foglalkozni. A kötet pest-budai metszetei Csillag Béla gyűjteményébe kerültek. Schoen Arnold katalógusa erről az anyagról 342—366 számok alatt közli az egyes darabokat.

4 Az acélmetszet illusztrációk közül az első a címlapon a „Pest és a Gellérthegye".

5 Ez egyébként az egész háromkötetes „Magyarország és Erdély ..."-nek is a címlapján szerepel. A pesti Dunapart egy részét láthatjuk rajta, a Dunán átívelő Lánchíddal, szemben a Gellértheggyel, tetején az 1851-ben Kasselik Ferenc által emelt erőddel, melyet az 1848—49-ben megsérült és később lebontott csillagvizsgáló helyére építettek. Hunfalvy leírása szerint a hegytetőn áll „az új fellegvár, melyből a hajdani csillagvizsgálda tornyai kinyúlnak". Az előtérben a kiépítetlen budai partrész látható, három lovas legény alakjával, melyek a 19. század elején divatos néprajzi sorozatok figuráihoz hasonló staffázsalakokként romantikus jelleget kölcsönöznek a kompozíciónak, kiegészítve a jobb szélen lévő kváderköves bástyatoronnyal. A következő darab a „Kilátás a várkapuból Budán".

6 (11. rajz) A déli várkapu belsejéből, a háttérben isméi a Gellérthegyet pillanthatjuk meg, tetején az erőddel. A kapuból kivezető, fákkal és házakkal szegélyezett úton lovait futtató huszár, fiatal lánnyal társalgó katona, s egy másik, sétáló katona zsánerfigurái jelennek meg. A Tabán utcasorai, templomainak tornyai jól kivehetőek; a kapun keresztül bemutatott látkép jellegzetesen romantikus megoldás. A „Pest és Buda" látképe

7 mindkét várost elénk tárja, bár kétségtelenül a budai rész a domináns. A Lánchíd, a folyó a gőzhajókkal csupán összekötő elem, Pest elmosódott, az épületek alig azonosíthatóak. Budára a Rózsadombról lámatunk le.