F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

KIÁLLÍTÁS - Vadas Ferenc: A soproni színház. Kiállítás a rekonstrukcióról

14. Sopron, a színház főlépcsőjének metszete. Medgyaszay István terve, 1909. Medgyaszay Emlékgyűjtemény, Budapest. Reprodukció: Barka Gábor nul a régi épület karaktere, felemás megoldás keletkezett. Amíg Medgyaszay az általa megtoldott előcsarnok elé a régire utaló, de merőben új stílusú főhomlokzatot épített, addig Kotsis a tovább bővített előcsarnok elé Medgyaszay homlokzatinak egyszerűsített mását emelte (72. kép). A toldás a bejárat mögött nyomott arányú előteret és fölötte két szint légterét átfogó dohányzót eredményezett, melyet a lépcső felé a régi homlokzat nagy hármas nyílása határolt. A nézőtér is a lecsupaszítás áldozatául esett, új színe a kórházfehér lett. Ebben az esetben is bebizonyosodott, hogy a dísztelenítés a szecessziós architektúrát nem teszi nemesen egyszerűvé, hanem sivárrá és kiegyensúlyozatlanná. A változtatások nem voltak előnyösek, de nem zárták ki a visszaalakítás lehetőségét. A mostani felújítás egészen más megközelítést mutat. Szüksége ugyancsak praktikus okokból merült fel, és megint az architektúra változása lett a leglátványosabb (persze nyilván nem a leghasznosabb) eredménye. Ezúttal ellentétes előjelű beavatkozásra került sor. A Medgyaszay-alkotás visszaidézésére történt — sikeres — kísérlet. Mind a homlokzaton, mind a belsőben rekonstruálták mindazt, amit korrekt módon lehetett, s hozzá illeszkedő, a régivel harmonizáló újat tévéztek, ahol szükséges volt. Nem lévén mód az épület bővítésére, nem változott a színház tö-