F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)
EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM - S. Lackovits Emőke: Az útszéli keresztek és szobrok egyháztörténeti jelentősége: a vallásos világnézet hordozói
S. Lackovits Emőke AZ ÚTSZÉLI KERESZTEK ÉS SZOBROK EGYHÁZTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE: A VALLÁSOS VILÁGNÉZET HORDOZÓI (DUNÁNTÚL) A szakrális tér és tárgyai Az egyén a természetes és az épített környezetben éli le életét. Utóbbinak egyik fontos területe a szakrális környezet, a szakrális tér, amely a természeti környezetben és az épített környezeten belül egyaránt megtalálható. A természeti környezet szakrális tárgyaival és építményeivel szakrális tájat alkot, amelyben a szakrális tárgyak szakrális központokat hoznak létre, amennyiben — akár időlegesen is — a kultusz középpontjaivá válnak. A vallásnak ezek a természetben található tárgyi emlékei rányomták bélyegüket nemcsak a közvetlen tájra, hanem az épített környezet egészére és a település arculatára is. 1 E szakrális környezet legszembetűnőbb tájformáló építményei az utak mentén, a határban, szőlőhegyekben található keresztek, feszületek, szobrok. Felállításuk a korabeli vallásosság kifejeződése volt, azonban napjainkig hatást gyakoroltak a vallásosságra, „a népi áhítat önálló tényezőivé váltak". 2 Valamennyi a környezet szakralizációjának eredménye, a népi vallásosságban sajátos szerepet töltöttek be, a vallásos világnézet hordozói, s a vallásos érzület erősítői is voltak egyszerre. Ugyanez a szobrokról is elmondható azzal a kiegészítéssel, hogy ezeket azonban nem általános céllal hozták létre, állíttatásuk az ábrázolt szent kultuszával függött össze, megjelenésüket az aktualitás éltette. 3 A feszületek, keresztek, szobrok helye, állíttatásuk indítékai A kereszteket, feszületeket általában falvak bejáratánál, országutak mentén magányosan állva találjuk, de előfordulnak falvakban, közterületeken (központ, tér, temető), épületek közelében (templom, kápolna) és magánterületeken (falvakban kerítések mellett, kertekben, határbeli földeken, szőlőkben) is. A keresztállítás indítéka többnyire meghatározza a keresztállítás helyét. Ennek alapján a szakrális környezet e jellegzetes tárgycsoportja ugyancsak csoportosítható, mégpedig a következőképpen:
