F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Simon Zoltán: Ismeretlen erődítés a füzéri őrhegyen

MŰHELY Simon Zoltán ISMERETLEN ERŐDÍTÉS A FÜZÉRI ŐRHEGYEN 1992-ben ismét napirendre került a füzéri várrom helyreállítása. Ez év tavaszán, a helyreállításhoz szükséges tereprendezés és további kutatás kapcsán helyszíni szemlét tartottunk a várban. Megbeszéléseink végeztével még jutott idő arra is, hogy az elénk táruló fenséges panorámában gyönyörködjünk. Közben Horváth Jenő füzéri erdésszel beszélgettünk a környék földrajzi neveinek eredetéről, a hozzájuk fűződő helyi mondákról, így került szóba a várhegy szomszédságában magasodó őrhegy neve is. Az erdész elmondta, hogy a szájhagyomány szerint a 16. század végén két, egymástól gyermekkorban elválasztott Perényi-fiú, külön-külön török fogságba esvén Isztambulban találtak egymásra. A szultán elálmélkodva a csodálatos találkozáson, mindkettőjüket hazabocsátotta ősi birtokukba, a füzéri várba, sőt tatár segédcsapatokat is adott melléjük kísérőül. A monda szerint a Perényi-fivérek a tatárokat letelepítették a Füzérrel szomszédos Pusztafaluban, s leszármazottaik ma is ott élnek. Ezek a tatárok a Füzér és Pusztafalu között magasodó őrhegyen egy őrhelyet emeltek, melynek sáncai a mai napig láthatóak.

1 Amint azt az időjárás megengedte, megmásznak az őrhegyet, hogy a sáncok létéről megbizonyosodjunk. Bár a hegytetőt szinte járhatatlan bozót fedte, a csúcsot körbeölelő árok és sánc nyomvonala egyértelműen kivehető volt. Ez alkalommal a felszínen egyetlen darab, meglehetősen jellegtelen, de minden kétséget kizáróan középkori edénytöredéket találtunk. A nyár folyamán az őrhegyen folyó erdészeti munkákhoz kapcsolódva további megfigyeléseket tehettünk, s alkalom nyílt a sáncerődítés geodéziai felmérésére is.

2 A 634 méteres tengerszint feletti magasságba nyúló őrhegy (10. kép) a Füzér községet Pusztafalutól elválasztó hegyvonulat déli eleme. Uralkodó helyzete miatt tetejéről szinte az egész Hegyköz áttekinthető, s kelet felé is kitűnő kilátást biztosít a Bodrogtól északra elterülő dél-zempléni síkságra, egészen Tőketerebesig. A hegy minden oldalról igen meredek, a csúcs szinte csak északkelet felől, a Nagy-Milic előhegyeihez kapcsolódó gerincen keresztül közelíthető meg. A füzéri várhoz igen közel — légvonalban csupán mintegy 1000 méterre — esik, azonban a két hegy között egy valamivel alacsonyabb, de a vár felől ugyancsak igen meredek oldalú hegycsúcs — a Kopaszka — emelkedik. Az őrhegy csúcsát háromszög alakú plató foglalja el. A háromszög alak nagyjából kelet—nyugati tengelyű, hossza 35, nyugati vége (a háromszög talpa) 20 méter. A plató tetején egykor fa kilátó állt, ennek romjai egy mesterséges halom körül helyezkednek el. A platót, síkjától 7—8 méterrel lejjebb sekély árok övezi, külső szélén az árok aljához képest csak kissé kiemelkedő sánccal. A sáncárok külső pe-