F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Haris Andrea: A pápai Corvin-ház építéstörténetének kérdőjelei

4. A címert a Vasárnapi Újságban külön is közölték. (Vasárnapi Újság i. m.) Ezen a rajzon az „AN SALVTIS MCCCCLXV" felirat látható. A kőnek az évszámot hordozó része ma hiányos, csak az M olvasható. 5. Az 1515-ös évszám olvasata kissé bizonytalan, ahogy a fejezeteken lévő címerállatok is a kövek rongálódásai, átkenései miatt kissé elmosódtak. A címer azonosítását Gerő-Sedlmayr (i. m. 150.) végezte el Tahy Ferencnek egykor Donja Stubica templomában lévő sírköve alapján (A helység neve könyvükben rosszul Stubnica alakban szerepelt.) Az egykori horvát bán 1573-ból származó sírköve jelenleg a zágrábi Povijesni Muzej Hrvatske-ban található (Schallaburg '82 i. m 565.), a sírkőről általam ismert egyetlen közölt fényképen a címer nem látható, így ismételt azonosítását nem tudtam elvégezni. (A sírkő közlése: Aníela Horvát: Izmedu Gotike i Baroka. Umjetnost Kontinentalnog Dijela Hrvatske od oko 1550 do oko 1700. Zagreb, 1975. 76.) 6. Schallaburg '82 i. m 564., valamint Magyarország Régészeti Topográfiája 4. A veszprémi és a zirci járás. Budapest, 1972. 201. 7. OL Esterházy család lta. Dom. Pápa P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. (Továbbiakban OL. P. 1216.) 8. OL. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. 63., 85. p. 9. OL. P. 1216. 33. cs. capsa 64. N. 243. 10. A perre vonatkozó levéltári adatokért és a Zlatkovits, valamint a Széczer családfa összeállításáért Koppány Tibornak tartozom őszinte köszönettel. Az adatok származási helye: OL. Esterházy család lta. Dom. Tata. Fasc. 49. N. 15.; OL. Zichy cs. lta. Fasc. 9. N. 124—127. és Fasc. 22. et C. N. 7.; OL. Esterházy család lta. Dom. Zólyom, III. E. 1. 11. Az 1660-as leírást Katona Imre közölte. Az azonos levéltári helyen található korábbi összeíráson egy más kézzel írt 1674-es évszám szerepel, de ez a dátum a két lista összevetése után elfogadhatatlannak bizonyult. Az 1660-as listán számos olyan személynek az özvegye szerepelt, akik az állítólagos 1674es felsorolásban még élnek. (A két összeírás számítógépes feldolgozását Hoppe Lászlónak kell ehelyütt is megköszönnöm.) Katona Imre: Pápa város 1660. évi összeírása. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. 1972. 341—356. és OL. hg. Esterházy család lta. Rep. Esterházy Pál nádor iratai. A fenti két házösszeírás levéltári mikrofilmjét a pápai Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum bocsátotta rendelkezésemre. 12. Elképzelhető, hogy a Corvin-ház 1650-es megvásárlása keltezi az ismeretlen időpontú, 1674-re nem datálható listát, de ezt az évszámot több ponton kellene ellenőrizni. Katona Imre az Acsády családot azonosítja az 1660-as listáról, mint a kérdéses ház lakóját. A telekkönyvi adatok szerint az Acsády család a 17—18. században a Fő tér—Fő utca sarkán álló házban, a későbbi Griff tömbben lakott (OL P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325.). 13. Széczerné a Fő téren, a később 17-es számot viselő házban lakott. (OL. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. és OL. hg. Esterházy család lta. Rep. Esterházy Pál nádor iratai, 1660-as városösszeírás.) 14. OL. P. 1216. 27. cs. capsa 62. N. 1. A „curia" megjelölés értelme nem világos. Lehet, hogy az épület milyenségére vonatkozik, de lehet, hogy egy olyan kategória, amely adózás alóli mentességet jelöl. 15. OL P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. 357. A belvárosi telkek nagy részéhez tartozott a 16—17. század óta egy külső majorság (kétbeltelkes rendszer). A Corvin-ház majorsága ún. Alsó Majorokban a várostól északkeletre fekvő területen, közel a belvároshoz a Sörfőző utcában volt és a N 32-es számot viselte a telekkönyvben. Az 1794-es földesúr és város közötti úrbéri szerződés szerint („usque") 9 telekre osztották, tehát a 18. század végén biztosan megszűnt a belvárosi telek tartozéka lenni. 16. OL. P. 1216. 34. cs. capsa 64. N. 234. 17. OL. Mikrofilmtár C—531. i. m. 18. A Kunszt család szíves szóbeli közlése alapján. 19. Az épület kutatását 1984-ben Dávid Ferenc kezdte el az utcai és az udvari homlokzatok feltárásával. A munkát 1985-ben vertem át, és végeztem el a belső terek vizsgálatát. A régészeti feltárást Ilon Gábor folytatta. Mindkét kollegának szíves együttműködését ehelyütt is köszönöm. 20. A kutatás előtt a szomszéd, Korvin u. 7. számú barokk földszintes házat lebontották, így a Corvinház tűzfala keleti irányban kutatható volt. Az épületnél az égtájak sarkokra esnek, a könnyebb meghatározás miatt északi iránynak az udvari homlokzatot tekintjük, déli az utcai homlokzat stb. 21. Hasonlóan eléépített ablaknyílást tártunk fel a nyugati helyiség első boltszakaszában, melyet funkciójának elvesztése után fülkeként használtak all. sz. ház felől. 22. Az OMF Tervtanácsának határozata szerint a kapu köveit kiemeltük, belőlük két plusz kőelem behelyezésével rekonstruálható volt egy gótikus, csúcsíves kapu. A határozat értelmében ez a forma került visszaépítésre, bár ilyen alakjában soha nem létezett az egyemeletes Corvin-ház kapujaként. A kapu eredeti helye ismeretlen. 23. A háznak a Vasárnapi Újságban közölt képén (Vasárnapi Újság i. m.) a földszinti nyílások körül egyszerű szalagkeret látható. A homlokzat két végén pedig a vakolatsávok helyett armírozás figyelhető meg. Az épület századfordulós képeslapján — a szöveg 1902-ből keltezett rajta — ugyanez az architektonikus kiképzés figyelhető meg, azonban itt a kapu jobb oldalán lévő ajtó már ablakká alakult át, a földszinti szalagkeretek nem láthatók, és az emeleti ablakok kötény- és szemöldökdíszei sem