F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Bakonyszentlászló evangélikus temploma
TANULMÁNY Koppány Tibor BAKONYSZENTLÁSZLÓ EVANGÉLIKUS TEMPLOMA A Bakony erdőborította északi dombsorai között lefutó számtalan Bakonyér közül a Sokoróinak nevezett ág forrásvidékén terül el az 1892-ben Magyar- és NémetSzentlászlóból egyesített falu. Németszentlászlót a szomszédos falvakkal együtt 1769ben telepítette a csesznek-rédei Esterházy uradalom, Magyarszentlászló ősi eredetű. A két falurész lakossága kezdetben nemcsak anyanyelvében, hanem vallásában is elkülönült egymástól, a telepes németek katolikusok, az őslakos magyarok evangélikusok voltak. Ez a tény nyújtja az egykori Magyarszentlászló közepén, kis dombon emelkedő evangélikus templom történetéhez a történelmi és társadalmi hátteret. 1 A hazai műemléki és művészettörténeti irodalom a templommal nem foglalkozott. A műemlékjegyzék részben a következőkben ismertetésre kerülő adatok alapján 18. századi barokk átépítésben középkori eredetűnek, műemlékként tartja nyilván. 2 1966 májusában a Bakonyi Intéző Bizottság felkérése alapján, az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából végeztük a templomon azt a falkutatást, amelyet 1965-ben Tóth Sándor és Németh Péter, a veszprémi Bakonyi Múzeum akkori munkatársai kezdtek meg. 3 A falkutatás eredményeit felhasználva a helybeli evangélikus egyházközség állíttatta helyre a templomot, a Császár László építésszel, Veszprém megye akkori műemléki felügyelőjével közösen adott útmutatás, illetve művezetés alapján. A templom leírása Az épület a falu középpontjában, fákkal sűrűn benőtt alacsony dombháton áll, kelet-nyugati tájolással. Alaprajzában egyhajós, a hajónál keskenyebb és sokszög záródású szentéllyel, nyugati végén kétemeletes toronnyal. Bejárata a torony alatt nyílik (1. kép). A tornyon egyszerű későbarokk vakolatarchitektúra látható, ugyanilyen díszíti a nyugati homlokzatot is. A hajó simára vakolt külsejét három, kis kiülésű és széles falsáv osztja mezőkre. Déli homlokzatán 1966-ban egymás felett két sorban, mezőnként egy-egy barokk ablak foglal helyet. A szentélyt délkeleti és északkeleti ferde falában levő két ablak világítja meg, külső sarkain a hajóéhoz hasonló, de laposabb falsávok vannak. A tornyot nyolcszög alaprajzú, bádogfedésű gúlasisak, a hajót és a szentélyt cseréppel borított, kontyolt nyeregtető fedi.