F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Buzás Gergely: A visegrádi királyi palota déli épülettömbjének feltárása

5. A helyreállítás kezdeti időszakában Rhédey László volt a tervező építész, majd Sedlmayr János vette át a munka vezetését. 6. A faházat egyszer, szemes kályháját kétszer átépítették, majd az egészet lebontották a palota déli falának Zsigmond-kori átépítése idején. 7. A házhoz tartozó rétegeket 1951-ben a ház keleti falával egybeépült támfal mögött Héjj Miklós, 1991ben pedig a déli homlokzat előtt mi tártunk fel. Ezek leletanyaga jeüegzetes 14. századi bekarcolt vonalas és bordázott díszű fehér kerámia. Pontosabb datálást tesznek lehetővé a ház hypocaustumának téglái. Ezek méretei megegyeznek a déli palotán kívül feltárt faház első periódusából származó kályhaalapozás tégláival. 8. A háznak a keleti és részben az északi falát lefaragott szikla alkotta. Ebben őrződött meg a földszinti kandalló egyik pillérének és kéményboltozatának lefaragott csonkja, valamint a földszintet lezáró födém nyoma is. Nyugati falának még az alapozása is csak részben maradt ránk, míg déli falát a Zsigmond-kori átépítés teljesen eltüntette. 9. Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szt. Zsigmond prépostság történetéhez. Tanulmányok Budapest Múltjából XV. Budapest, 1963. 109—151., 138., 57. jegyzet 10. Búzás Gergely: A visegrádi királyi palota. Valóság, 1990/1. 91—101., 99., 26. jegyzet 11. Engel Pál: Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310—1323). Századok, 1988. 119—120. 12. Augustinus Theiner: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. Roma, 1859. 500. 13. Mivel a házat a hegyoldal lejtőjébe vágták bele, emeleti részének keleti fala mögé egy kő támfalat emeltek, sőt ezt még belső támpillérekkel is megerősítették. Ez, a teljes magasságában épen maradt támfal, illetve a támpillérek megőrizték a keleti fal és az emelet egy osztófala favázszerkezetének lenyomatát. 14. A házhoz ugyanolyan méretű téglákat használtak, mint a szemeskályhás faház harmadik kályhájához. Az épület pincelejárata előtt, az ajtóhoz tartozó járószintből egy Károly Róbert obulus került elő, de a falazótéglák relatív kronológiai összefüggése alapján úgy vélem, hogy itt ez a pénz nem alkalmazható éles datálásra. 15. A nagyobb pincehelyiségekben egy egyelőre ismeretlen funkciójú faszerkezet gerendafészkeit tártuk fel a falakban. 16. Itt az épület keleti falához építve egy kettős kőkemencét tártunk fel. A nagyobbik, téglalap alakú kemencét a Zsigmond-korban elpusztították, csak alapozása maradt meg. A kisebbik, szintén téglalap alaprajzú kemence viszont jó állapotban került elő. Még fűtőnyüásának vasajtaját is megtaláltuk a tűztérbe dobva. A keleti támfalon, a kemence felett előkerült a kémény alja is, amely a támfallal együtt készült, tehát a kemence sem lehet későbbi. A kemence formája, szerkezete alapján csak fémmegmunkáló kemencére gondolhatunk. Ezt támasztja alá az épület betöltéséből előkerült kisméretű olvasztótégely is. 17. Búzás Gergely: i. m. 22. jegyzet 18. Búzás Gergely: i. m. 21. jegyzet 19. Búzás Gergely: Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota. Budapest, 1990. (Lapidarium Hungáriáim 2.) 22. 20. Mindkét teremben egy-egy északra nyíló ajtó alja került elő. 21. Ebben a helyiségben egy négyszögletes, téglamaggal falazott, tömör, hőtároló kemencealapozást tártunk fel. 22. A pince terét egy profilált, szegmensíves hevederív osztotta két részre, minden bizonnyal ez tartotta a második szinten lévő válaszfalat. A második szinten azonban, a válaszfal helyén a keleti falban 1951-ben még megfigyelhető volt egy másik, körülbelül a járószintről induló, szegmensíves téglaheveder válla is. Ez nyilván a válaszfalba volt rejtve, és a következő szint válaszfalát támasztotta alá. 23. A lépcsőtoronynak az alapozáson kívül csak néhány alacsony falcsonkja maradt meg. Csigalépcsőalapozás nem volt benne, mindössze némi famaradványokat találtunk. Ennek a négyzetes kis helyiségnek az elrendezése, és a közvetlen környékén más, a következő szintre vivő lépcső hiánya miatt feltételezzük, hogy lépcsőtoronyról van szó, amelyben valószínűleg faszerkezetű csigalépcső helyezkedett el. 24. A kemence tűztere a helyiség alá nyúlt, de olyan magas volt, hogy jóval a padlószint fölé kellett emelkednie. A fűtőhelyiség a műhely alapfalának vastagságában volt kialakítva. Innen indult a kéménykürtő. A fűtőkamrát az udvar sarkában nyitott boltozott aknából lehetett megközelíteni. 25. Megmaradt a lépcsőháznak a Mátyás-korban ablakká alakított udvarból nyíló ajtaja és felette egy ablak, A lépcsőház déli falának csak a kiszedett helyét találtuk meg. 26. A műhely padlója alatt megtaláltuk a Mátyás-korban visszabontott, korábban folyosót tartó pillér alapozását. 27. A nagyméretű kettős emésztőakna nagyobbik felét a Mátyás-korban lebontották és betömték, a kisebbik felét csak elfalazták. Egyelőre mindkét akna feltáratlan. 28. Búzás Gergely: i. m. Lapidarium Hungáriáim 2. 30—31. 29. Kumorovitz: i. m 1963. 122.