F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
TANULMÁNY - Szekér György: Demetrius lapicida. Egy pécsi kőfaragó mester az 1500 körüli időkből
nak szentélyboltozata, sőt maga az egész szentély is. A ma álló boltozat másodlagosan felhasznált bordákból, „hevenyészett" rakással készült. Az ívek vonala többszörösen megtörik, a durván faragott nyugati boltmező egy profil nélküli kőkeresztet kapott zárókő gyanánt. A másodlagosan felhasznált bordák profilja megegyezik a domonkos temploméval. 40 Ebben az időben a város számos épületén folyt késő gótikus építkezés, így a ferences kolostor templomának szentélybővítése a 16. század elejére tehető. 41 A város déli szélének közepén elhelyezkedő Szent Benedek plébániatemplom északi fala a diadalívpillér csonkjával egy telekhatáron áll. 42 A 12 m széles hajó 20 m hosszú északi fala és a diadalív mögött ugyancsak 20 m hosszan követhető szentélyfal egy, a nyírbátorival szinte egyező méretű, valamivel szélesebb teremtemplom maradványai. A térforma alapján kiépítése szintén 1500 körűire tehető. A Szent Bertalan templom kőanyaga is gazdag késő gótikus építkezésekre utal. 43 Pécs szűkebb és tágabb környezetében valamint az egész délmagyarországi—szlavóniai régióban hasonló, „meglepő" léptékű késő gótikus építkezési hullám figyelhető meg az 1500 körüli időkben, elég ha csak Szászvárat, Siklóst, Nagyharsányt, Szekszárdot, Somogyvárat, Marcalit, Rácsát, 44 Atyinát 45 és Újlakot 46 sorolom fel egyre táguló körökben. A pécsi székesegyház Zsigmond püspök idején történt átépítésének indíttatása szintén ismertes. A püspök apja, Csáktornyai Ernuszt János (aki több más méltóság mellett körmöci kamaragróf és horvát—szlavón bán is volt) hagyja meg fiának végrendeletében: „...que plurimum per incurabilitem apiscoporum est, restauret novis structuris quanto magis poterit". 47 Mint a rekonstruált boltozatok színvonalából kitűnik, Zsigmond püspök a mesterválasztással is elég nagy „tehetséggel" teljesítette apja óhaját. JEGYZETEK 1. SzŐnyi Ottó: Pécs város története. Magyar Művészet, 1929. 442—452.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, 1963. 359—360. Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában. Baranyai Levéltári Füzetek 16. Pécs, 1982. 53; Szakály Ferenc: Schreiber Farkas pécsi biró (1527—1542). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20—21. (1975—76.) Pécs, 1977. 75—102. 2. A feltárás eredményeiről részletesebben; Kárpáti Gábor-Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatásai. In: A középkori Magyarország koldulórendi építészetének kutatása, (megjelenés alatt) 3. Harsányt András; A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938.316., forrására lásd 16.; Tüskés Gábor-Knapp Éva: A szent vér tisztelete Magyarországon. Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Fügedi Erik Budapest, 1986. 76—116. 4. Kárpáti-Szekér i. m. A boltozat rekonstrukciójának részletes leírása itt olvasható majd. 5. A felmérést a bontási állványról végezték 1882-ben, az átépítés tervező építésze, Friedrich Schmidt vezetésével. A közölt rajzokat — Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház leírása az 1882. évi átépítés előtti állapotában. Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítője, 1916. 3—4. Klny. Pécs, 1916. — alapján adom. 6. Joseph Koller: História episcopatus quinqueecclesiarum I—V. Pozsony, 1782—1812. IV. 506. 7. Joseph Koller: Polegomena in históriám episcopatus Quinqueecclesiarum. Pozsony, 1804. I. tábla 5. 8. Ipolyi Arnold magyar műtörténelmi tanulmányai. Ipolyi Arnold kisebb munkái I—IV. Budapest, 1873— 1877. I. 54. 9. Henszlmann Imre: Pécsnek középkori régiségei I. A pécsi székes-egyháznak építészete. Pest, 1869. 5. 10. Czobor Béla: A pécsi székesegyház restaurációja. Egyházművészeti Lap, 1882. 289—291. 11. Garay Alajos: A pécsi székesegyház érdekében. Szekszárd, 1881.
