F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Sonkoly Károly: A Pécs, Király u. 21. sz. polgárház homlokzatkutatása és helyreállítása

Sonkoly Károly A PÉCS, KIRÁLY U. 21. SZ. POLGÁRHÁZ HOMLOKZATKUTATÁSA ÉS HELYREÁLLÍTÁSA A publikáció aktualitását a Pécs, Király (Kossuth L.) u. 21. sz. műemlék jellegű ház most befejezett, külső helyreállítása adja. A romló anyagi lehetőségek miatt lelassuló pécsi, belvárosi rekonstrukció, a privatizáció okozta problémák, a műemlékvédelem nehezedő feltételei közepette az ilyen részeredményeknek is örülnünk kell. A pécsi belváros 41. sz. tömbjében, a Király- és a Mór utcák sarkán található telken álló, különböző korokban emelt épületek belső udvart zárnak körül. Vannak közöttük földszintesek, egy- és kétemeletesek is. Az együttes legértékesebb és legkorábbi része a déli oldalon álló, kétszintes, U-alakú, 18. századi lakóház. Földszinti terei boltozottak, az emeleten az utcai, nagy szobák síkmennyezetesek. Földszintjén üzletek, az emeleten pedig két lakás és irodák találhatók. Az állami tulajdonban és a Pécsi IKV kezelésében lévő épület helyreállítását igen megnehezítette a jelenlegi vegyes funkció, amelynek kiváltására - anyagi okokból - nem volt lehetőség, ezért csak külső felújításra kerülhetett sor. A kezelő megrendelésére a szerző az utcai homlokzatokon 1990-ben végzett falkutatást (25. kép), az udvari oldal helyreállításánál pedig csak a kivitellel párhuzamos kutatói megfigyelésre nyílt mód. A nehézségek ellenére, a levéltári- és szakirodalmi előkutatások,

1 valamint a helyszíni feltárások eredményei révén sikerült összeállítani a ház építéstörténetét és rekonstruálni a főhomlokzat értékes, 18. század végi formáját.

2 A homlokzatkutatás során nem kerültek elő közép- vagy törökkori falak, bár a város legfontosabb utcájának északi oldalán fekvő telek minden bizonnyal már akkor is beépített lehetett. A Haüy-féle, 1687-es térképről

3 és más, 17-18. századi forrásokból tudjuk, hogy a közelben több, ismert törökkori építmény is állt, amelyek közül ma már csak Ferhád pasa dzsámijának romjai láthatók, a Kazinczy u. 4. sz. házban. A Mór utca túlsó sarkán volt Ferhád pasa fürdőt a 18. században bontották le, hasonlóan ahhoz a kis mecsethez, amelyet Haüy hibásan jelölt, s ennek alapján, tévesen, a Király u. 21. sz. telekre lokalizált a szakirodalom. Madas József kutatásai kiderítették, hogy valójában a jelenlegi 15. sz. ingatlanon állt.

4 A szóban forgó telek hódoltság kori beépítésére későbbi források alapján tudunk visszakövetkeztetni. Haüy csak a jelentősebb objektumokat hozza, de a mai Király és Mór utcák is láthatók térképén, tehát az ingatlan déli és keleti határai nagyjából a mostaninak felelhettek meg. A város 1695-ös összeírásában

5

123. sz. alatt két ház, egy földszintes és egy emeletes szerepel, amelyek feltételezhetően délen, az utcavonalon állhattak. A valószínűleg középkori eredetű épületek tulajdonosa ekkor Melbis Pál volt. Más néven Melmisch Paulus Bécsújhelyen született, pécsi polgár, aki rögtön a visszafoglalás után telepedett le a városban.

6 Még 1698-ban és 1701-ben is előfordul neve az írott forrásokban, de később nem találkozunk vele. Melbis valószínűleg