F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Sonkoly Károly: A Pécs, Király u. 21. sz. polgárház homlokzatkutatása és helyreállítása

nyitották. Ezeknek axisai - az utcai helyiségek fiókos dongaboltozatai miatt-eltértek az emeletiektől. Az emeleten a nyugati, szélső ablak tengelyét - amint ez a falkutatás során kiderült - az összeépítésnél kissé eltolták. Említést érdemelnek az 1+2+1+2+1 axisos emeletet tagoló pilaszterek provinciális bájú, korinthoszi fejezetei. Figyelemre méltó az ablakok budafai homokkőből kifaragott, füles kereteit övező díszítés, a keskeny, sávozott szegély, a kötények tárcsás tabulai és a szemöldökök feletti táblákon látható, stukkóból formázott kendő, illetve füzér, amelyeta középső tengelynél egy lángoló váza is kiegészít. A homlokzatarchiterktúra helyreállításához egy 1886-os fénykép

11 és a századforduló táján készült képeslapok

12 voltak segítségünkre. A keleti homlokzatrészek jóval egyszerűbbek, de a rekonstrukcióhoz is kevesebb támpont állt rendelkezésre. Az 1780-as években, ismeretlen, helyi építőmester által végbevitt átalakítással a két, korábbi épületből egy jó átlagos színvonalú, a tehetős tulajdonos társadalmi rangja t reprezentáló, szép, későbarokk stílusú polgárház jött létre.

13 A 19. században, egészen a 20. század elejéig az ingatlan a Blauhorn kereskedő familiáé. Ebben az időszakban emelték az udvari melléképületeket, valamikor a 19. század közepén. Blauhorn Mihály 1845-ben említett gyufagyára itt, a keleti földszintes szárnyban működhetett, míg az északnyugati sarkon egy emeletes ház állt, amelyet az 1960-as években bontottak le. A19. században építhették a Mór utcai, magas kerítést. Kapujának habarcsból mintázott, sugárkváderes díszítése a század végére tehető. A múlt században a főhomlokzat földszinti ablakait ajtókká alakították át, a mögöttük lévő helyiségekben létesült, különféle üzletek számára. Ezeknek a nyílásoknak az 1886-os fényképen (24. kép) még mázolt fakereteik vannak, de néhány év múlva profilált kőkeretekre cserélték őket. A telek akkori beépítését rögzíti a város 1865-ös, színezett birtoktérképének

14 megfelelő részlete, amelyre néhány évtizedig még rávezették a változásokat is. A melléképületektől északra eső kertet 1879-ben megvásárolta Dr. Koharits Károly és neje, akiknek neoreneszánsz stílusú, magasföldszintes háza 1881-re készült el a Mór utca mellett. A századfordulón a főhomlokzat földszinti része elé, egy-egy szakaszon, kirakatok kialakítása céljából fa portálokat építettek. Később ezeket az eltérő méretű és formájú szerkezeteket lebontva új, az egész déli szárny földszintjét az emeleti ablakokig eltakaró, a keleti oldalra is átforduló, fa portálsort készítettek. Mögötte megmaradtak a régi nyílások, sőt, a keleti oldalon újabbakat is kibontottak. A kőkeretes kapu elveszítette bejárati funkcióját. Ezt az állapotot rögzíti Gosztonyi 1940 körül készült fényképe.

15 Ezen látszik, hogy a főhomlokzat emeleti ablakszerkezetei közül néhányat átalakítva, kávába építettek. A század eleji képeslapok fotóin, az emeleti részen még ép a copf stílusú homlokzatarchitektúra, de Szőnyi Ottó 1926-ban már múlt időben beszél róla,

16 s az említett, 1940 körüli fényképen már csupasz a fal. A Mór utcai oldalon, a kaputól északra és délre is létesült egy-egy, fa portálos üzlet. A Blauhornék kezéről már a két világháború között elkerült házat 1945 után államosították. Az utóbbi évtizedekben csökkent benne a lakások száma és egyre nagyobb részét irodaként hasznosították. A déli oldal földszintjén továbbra is boltok üzemeltek. Az udvari részen otromba, földszintes toldalékokat, raktárakat, fáskamrákat építettek a házhoz. Az 1960-as évek elején, a Kossuth Lajosutca sortatarozása alkalmával lehetőség nyílt volna a ház helyreállítására, amit a tervező (Kiss Tibor, Pécs) és az OMF