F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
MŰHELY - F. Mentényi Klára: A kőszegi jezsuita majd bencés rendház kutatása
A jezsuita gyógyszertár felállítását Kőszeg városa 1743-ban engedélyezte. Történetét a szakirodalom jórészt már feldolgozta. 29 Csupán annyit tennénk hozzá, hogy mivel a patika nem a bejárat mellett helyezkedett el, az észak-déli irányú földszinti folyosóról, hátulról volt megközelíthető. Ezen kívül közvetlen átjárás vezetett a szomszédos kis helyiségbe, ahol a patikus lakott. Az 1746. évi városképen jól látható az a kis, feltehetően textiliából készültbaldáchin, amely kiemelte a gyógyszertár egyik ablakát. Elképzelhető, hogy egyes esetekben itt, ezen a nyíláson keresztül szolgálták ki a betegeket. A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása idején a kőszegi rendházról készült hivatalos jegyzőkönyv 30 pontos leírást ad az egyes helyiségekről. Ezek szerint az észak-déli irányú fő tengely déli oldalán található a refektórium, a konyha, kamra és a kamra alatti kis pinceszakasz; északi részén pedig a patika laboratóriuma, a tyúkól, valamint az árnyékszék. Az utcával párhuzamos szárnyban délen van a patika raktára, a kapus szobája (a bejárattól balra), a patikus szobája, továbbá északon maga a patikahelyiség. Alattuk húzódik a pince, ahol 1000 hordó fér el. Az első emeleten a fő szárnyban délen 7 szoba, északon a könyvtár, még két szoba és az árnyékszék helyezkedikel. A nyugati traktusban szintén lakószobák vannak. A második emeleten dél felé ismét 7 szobát említ, amelyek közül a két utolsónak két-két ablaka van; északon pedig három újabb szobácskáról van szó, valamint az árnyékszékről. A kisebb szakaszban még két lakóhelyiséget sorol fel. Az épület közepén tágas folyosó húzódik, amelyről kelet felé át lehet jutni a gimnáziumba. Az épület későbbi történetéről - egészen a 20. század elejéig - egyelőre igen keveset tudunk. A jezsuiták távozása után 1777—1815— ig a piaristáké volt a rendház és a gimnázium, 31 majd 1815-től az 1950-es évekig a bencésekéltekés tanítottak bennük. Bár a pannonhalmi rend történet 32 a múlt századi munkálatok közül csupán egy 1878-as kisebb átalakításról emlékezik meg, valószínű, hogy az épületben több helyen is fennmaradt, kannelurázott kerettel kialakított alacsony ajtó ennél korábbra datálható. Összefügghet azonban az említett időponttal(1878) az a már nem létező lépcső, amely a mai feljárattal szemközt, a keskeny északi oldalon helyezkedett el. Az 1907-ben elbontott lépcső helyét a kutatás során megtaláltuk. Megállapítható volt viszont, hogy ezen a helyen, még egy korábbi periódusban - nyilván az 1720-as évektől csehsüvegboltozatos terek álltak, tehát a lépcső biztosan másodlagos. A pannonhalmi bencés főapátság levéltárában található tervanyag 33 alapján könnyen felvázolható az épület legújabb kori története. A bővítés az iskola főgimnáziummá történt kinevezésével függ össze. Ehhez újabb helyiségekre és tanárokra volt szükség. Több tervváltozat is készült. A szintenként két-két lakást magában foglaló északi toldalék felépítésével végül is Müller Ede szombathelyi építési vállalkozót bízták meg, aki már 1906-ban elkészítette a terveket. A pannonhalmi főlépcsőhöz igen hasonló, elegáns lépcsőház kialakítása, valamint a Szent Jakab-templom karzatlépcsójének új megoldása viszont László Ágoston építőmester nevéhez fűződik. Az öntöttvasoszlopok Budapesten készültek, Schlick R. E. műhelyében. A tágas lépcsőház miatt nem csupán az északi feljárót, de egy további helyiséget is megszüntettek, valamint a bejáratot áthelyezték a folyosó tengelyébe. Megjelentek a nagy, kétszárnyú ajtók és a nyújtott formájú, sokosztásos ablakok. Szintén ekkor készültek azok a nagy, félköríves üvegajtók, amelyek lezárják az egyes folyosószakaszokat.
