F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Sedlmayr János: Késő gótikus zárt erkély a győri Püspökvárban

Sedlmayr János KÉSŐ GÓTIKUS ZÁRT ERKÉLY A GYŐRI PÜSPÖKVÁRBAN Késő gótikus építészetünk számos alkotása ma már nem áll, teljesen elpusztult. A győri Püspökvárban azonban az újabb kutatások során - 1982-ben - egy hatalmas ablaksorral megvilágított épületrészt találtak, amely minden bizonnyal Nagylucsei Orbán püspök (1481-86) ebédlőjének zárt erkélye volt. Búzás Gergely a visegrádi palota építészettörténeti összefoglalójában a fogadóudvarra néző erkély rokonaként jelöli meg a győrit és így ír róla:

2 „Az analógiák között meg kell említenünk a győri püspökvár zárt erkélyének - sajnos mindeddig publikálatlan - két négyosztatú ablakkal kialakított homlokzatát, amely nagyon közel áll a visegrádi ÉK palota Ny-i homlokzatán állott zárt erkély ablakcsoportjához, ráadásul a győri ablakok profilja is rokom'tható a visegrádi díszudvar ablakaihoz". Búzás Gergely véleményével egyetértve ehhez elöljáróban még azt szeretném hozzáfűzni, hogy nemcsak az ablakcsoportok kialakítása, hanem az egész erkély építészeti megoldása is mindkét emléknél hasonló, vagyis a lábakon álló alsó rész, az erkély boltozatrendszere és a homlokzat síkjából kiálló teljes szerkezet is. Rövid tájékoztató cikkemben nem kívánom a győri erkély teljes építészettörténetét megírni, de mint az 1984-85 között készült helyreállításban résztvevő építész, némi tájékoztatást nyújthatok róla. A visegrádi zárt erkély építését Búzás Gergely véleménye szerint a díszudvar átépítésével lehet meghatározni, amely az ott található bevésett dátum szerint 1484-ben készült. Az ide rekonstruált kőfaragványok profilozása és az egész erkély szerkezete késő gótikus, amely megfelel a többi Mátyás-kori építkezéseknek (külső díszerkély, díszudvar, kápolna átépítése stb.). A visegrádi erkély alsó része tulajdonképpen egy lépcsőfeljárat, amely a fogadóudvar díszkertjének kelet-nyugati tengelyéből vezetett fel az észak-keleti királyi palota Duna felőli nagytermébe. Az erkély emelete a hasonló nagyságú emeleti nagyterem bővületét képezte, amelyről pompás kép kínálkozott a fogadóudvar egészére és a tájra. Az erkély fent is kétosztatúlehetett, amelyet2x4, tagozattal kialakított keresztosztású ablakok világítottak meg. A zárt erkély felső szintje a mögöttes helyiség térbővülete volt, amelyet két egyszerű hálóboltozati mező fedhetett, ahogy azt Búzás Gergely alaprajzi rekonstrukcióján látjuk. Feltételezhető, hogy a palota második emeletén a zárt erkély a viszonylag alacsonyabb szobák szintjén már nem ismétlődött meg és az I. emelet felett magas hajlású nyeregtető fedhette a palota nyugati homlokzati síkjából kiálló tömeget. Mindezt helyesen adja vissza Búzás Gergely elméleti rekonstrukciójában, legfeljebb a két beforduló homlokzatrész mikénti kialakítására és a belső hevederívekre nem kapunk választ (kisebb ablakok?, tömör fal?, magas csúcsíves nyílások?). A rendkívül hasonló győri zárt erkély feltehetően a visegrádinál valamivel később vagy vele egyidőben épülhetett. Ha elfogadjuk, hogy a győrit Nagylucsei Orbán püspök