N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)
MŰHELY - J. Szikra Éva: Az iszkaszentgyörgyi volt Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély parkjának rövid történeti ismertetése
A térkép jól bizonyítja, hogy a színvonalasan kialakított parkban a tájképi részeken belül szabályosan kiültetett virágágyak is voltak. Elkülöníthetők egymástól az örökzöld növénycsoportok a nagyrészt lomblevelűekből álló együttesektől, s a tisztások is kivehetők világosabb zöld színezésük miatt. Láthatók azok a kerti építmények, amelyek egy része nyomokban még ma is fellelhető: a romantikus kerek torony a kilátó erkéllyel; a XVI. Lajos stílusú pavilon, a rózsalugassal; az oszlopos empire épület, amiben fürdőszoba volt, és az üvegház is. A század elején, 1904-ben újabb jelentős építkezések kezdődtek Iszkaszentgyörgyön. Gabriel Seidl építész és A. von Hildebrand szobrász, müncheni művészek vettek részt a tervezésben. Pannenheim Szigfrid és Károlyi Erzsébet nevéhez fűződnek ezek a nagy munkálatok. Az 1900-as évek elején a házaspár Schusstig nevű főkertészükkel hosszabb időt töltött Angliában, ahol sorra járták a főúri kastélyokat. Ez az utazás nagyon nagy hatást gyakorolt rájuk. A történeti kerteken kívül megismerkedtek a NyugatEurópában egyre divatosabbá váló , ,formal-garten' L ekkel is. Hazatérve a kastély főhomlokzata előtti, délkelet felé néző téglalap alakú területen, teraszosan kialakított, geometrikus elrendezésű kertrésszel bővítették a parkot. Szimmetrikus elrendezés, geometrikus terepformák, nyírt sövények, bokrok, fasorok és sok-sok kerti építmény (támfalak, lépcsők, medence, diadalív) jellemezték ezt a kertrészt. Ekkor épült az ún. „francia porta" négypilléres, Pappenheim-címeres, vázas kialakítású kapubejárattal (5. kép), az oszlopos kapuőrházzal. Készült egy nádfedeles magyar porta is a falu szélén, a székesfehérvári út mellett. Ebben az architektonikus kertrészben a következő szobrok álltak: a legfelső teraszon három márvány mellszobor (Galba és VItellius római császárokat, valamint Antinont ábrázolták); a második teraszon „barokkos" alaprajzú műkő medence volt, szélén Tiberis folyamisten fekvő márványszobrával; a harmadik teraszon két magas kőoszlop tetején Apolló és Diana fehér márvány fej szobrai. A geometrikus kert alsó szélén a kerítés mellett oszlopos, árkádos pavilon állt. A benne lévő fülkében II. Jakab angol király terrakotta mellszobra kapott helyet. Egy téglából épített, diadalívszerű építmény (6. kép) is volt a kertben. A kertrész eredeti tervrajza nincs ugyan meg, de gróf Pappenheim Sándor (Salzburg) részletes és szakszerű leírása, valamint a számunkra elküldött fényképek (7. kép), amelyek az egykori parkot ábrázolják, nagyon sokat segítettek a történeti megismerésben és komoly támpontot jelentenek a rekonstrukciós tervek elkészítéséhez. A kastélyegyüttes ma már meglehetősen elszomorító képet nyújt. Az egykori tájképi kertből nem sok maradt meg. Nagyobb értékes fapéldányok csak nyomokban találhatók. A növényállomány elvadult, az utak, ösvények csak részben követik az egykori utak nyomvonalát. A teraszos kert hajdani szépségére ma már csak az egyre jobban elvadult buxusok és tuják, a többé-kevésbé romos kerti építmények utalnak. A múlt évben a történeti adatok összegyűjtése mellett felmérettük a parkot, s a kerti építmények jelentős részét. Ebben az évben szeretném elkészíteni a geometrikus kertrész rekonstrukciós tervét és az egész parkra vonatkozó felújítási programot.
