N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - J. Szikra Éva: Az iszkaszentgyörgyi volt Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély parkjának rövid történeti ismertetése

J. Szikra Éva AZ ISZKASZENTGYÖRGYI VOLT AMADÉ-BAJZÁTH-PAPPENHEIM-KASTÉLY PARKJÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE A magyar kerttörténet eddig kevésbé ismert és feldolgozott alkotása a gyönyörű fekvésű iszkaszentgyörgyi kastélypark. Ha nem is tartozik legjelentősebb történeti kertjeink sorába, mégis figyelmet érdemel. Elsősorban a századunk első éveiben épült geometrikus kertrész teszi izgalmassá az együttest, amelyet egykor sok szobor és kerti architektúra gazdagított. Néhány éve megkezdődött a kastély részleges felújítása, a közelmúltban pedig első osztályú műemlékké nyilvánították. Szeretnénk, ha idővel sor kerülhetne a park szakszerű helyreállítására is. Első lépésként összeállítottam a rá vonatkozó építéstörténetet, amelyhez nagy segítséget nyújtott Lővei Pál anyaga a kastélyról, valamint a családdal folytatott levelezése. Ezt további levéltári, térképtári és helyszíni kutatásaim egészítették ki. A jelenlegi összefoglalás az eddigi eredményekre épül, amelyeket további adatok még pontosíthatnak. A mai kastélyt legkorábban báró Amadé Antal 1736-ból származó végrendeletében említik. A központi épület később újabb szárnyakkal, szintekkel bővült. Az egymást váltó tulajdonosok mindig saját igényeiknek megfelelően alakították át a birtokot. A Hadtörténeti Múzeum Térképtárában található katonai felmérések is ezt a feltevést bizonyítják. A II. József-kori (1783) felmérésen az épületek mellett bekerített részek (kertek?) láthatók. A hozzá tartozó leírás szerint Iszkaszentgyörgyön egy jól épült kastély állt, gazdasági épületekkel, előtte kert, erős fallal bekerítve. A 18. század második felében és a 19. század első évtizedeiben nagy „kastélyépítési láz" indult meg. Ahogy korábban Pozsony közelében, most az országnak ezen a vidékén, Székesfehérvártól északra és délre, a nádor alcsúti birtokához közel igyekeztek letelepedni az ország tehetősebb urai. Az iszkaszentgyörgyi kastély bővítése és az Amadéféle építkezések feltehetően szintén „meglódultak" ebben az időszakban. A második katonai felmérésen (1846-47) már láthatók egy szabálytalan vonalvezetésű tájképi kert nyomai. (Érdekes módon a mai, ún. geometrikus kert helyén egy kereszt alakú utat ábrázoltak. Ez arra enged következtetni, hogy már ekkor is volt itt egy szabályos kertrész, ami inkább zöldséges vagy gyümölcsös, mint díszkert lehetett, s a III. katonai felmérésen már nem szerepel.) Sajnos egyelőre semmilyen írásos bizonyítékunk sincs arra vonatkozóan, hogy pontosan mikor és ki építette a tájképi kertet. Majdnem bizonyos azonban, hogy elsősorban Bajzáth György nevéhez fűződik, aki a 19. század elején angliai utazást tett. Ottani élményei döntő befolyással voltak a park kialakulására, és a romantikus kerti építmények megjelenésére. A park elrendezéséről sokat elárul az az 1882. évi színezett kataszteri térképlap, amely a Fejér Megyei Levéltárban található. (Tulajdonképpen a III. katonai felmérésen - 1872-84 - ugyanez látható, csak sokkal kevésbé kidolgozott formában.) A lapon jól kivehetők az épületek, a kerítésfalak, a bejáratok, a hidak helyei, az útvonalvezetés, a facsoportok, s a virágágyak elrendezése.