N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - László Csaba: Kutatások Pannonhalmán 1986-1990

JEGYZETEK 1. Gergelyffy András-Gyürky KatalinKâfalvi Imre-Sedlmayr János: A pannonhalmi kerengő és kolostorudvar helyreállítása. Arrabona, 1963. 121-167. 2. Levárdy Ferenc munkássága alapvető e szempontból: Pannonhalma építéstörténete. Művészettörténeti Értesítő 1959. 27-43., 101-129., 219-231.; 1963. 1-23. 3. Műrészletek hiányában a „második templom" meghatározás csupán azon alapul, hogy korábbi a 13. századinál. Dávid apát templomát Rendtörténet nevezi másodiknak. 4. A régi és az új fal között falazott sírüreget építettek. Ez az oltár alatt volt. Ma már nem lehetett megállapítani, sírként használták-e valaha. Az új végfallal került egy vonalba a két mellékszentély záródása. 5. A végfal irányával kapcsolatban csak feltételezzük, hogy egy esetleges várfal miatt alakult így ez a vonal. Megjegyezzük, hogy a késő középkori várfal - ma nem látható - vonala párhuzamos az egykori nyugati templomfallal. Az oltárt a múlt század közepéig használták, Storno számolta fel. A középkori sír kiemelkedett a padlóból. 6. Forrás a Rendtörténet. Itt még nem áshattunk. 7. A mai lépcső egy barokk kori helyén épített Stornó-alkotás. A déli szentély felől nem volt középkori feljáró. Az altemplomi lejárók egyszerű csúcsíves záródású nyílások voltak. Közöttük apáti trónus lehetett. 8. A mai népbejáró helyén a 18. században még nem volt nyílás, akkor még a nyugati kapu funkcionált. Legkorábban a 19. század elején nyitottak itt kaput. A mai szerkezet Storno műve. 9. A forrásokban még a 16. század elején is palotaként megjelenő épület 13. századi maradványait, alapfalait ma a könyvtár előtt lévő, lapostetős építményben figyelhetjük meg. A falak az 1930-as években a Szamárkapu mögötti udvar szintjének süllyesztésekor kerültek elő. A bélletes, oszlopos kapu fejezeteit az 1970-es években villanyszerelési munkák során részben kibontották, majd elfalazták. 10. A templomköpenyezésben a főszentélyhez tartozó külső párkánydarabot találtunk. Ekkor törtköves falazattal megemelik a főszentélyt. 11. A ma látható kápolna Storno műve. Ó bontja le a 18. sz.-ban már átépített korábbi épületet. 12. Levárdy i. m. 1963. 1-23. 13. Régészetileg igazoltan a keleti és déli oldalon volt lakószárny. A nyugati oldalon, a folyosó nyugati felén - a középkori szinteknél mélyebben is - barokk épületszárny van. Itt tehát már semmi sem figyelhető meg, hiszen a barokk szint is a homokkőbe mélyül.