N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

KIÁLLÍTÁS - Ritoók Pál: A Parisiana újjáépítése

KIÁLLÍTÁS Ritoók Pál A PARISIANA ÚJJÁÉPÍTÉSE Kiállítás az OMF pincegalériájában 1991. április 16-május 17. Az egykori Parisiana mulatót, a mai Arany János Színházat a Fővárosi Tanács meg­bízásából építették újjá 1987 és 1990 között. A felújítás befejezése, valamint a Magyar Televízió által március 7-én bemutatott félórás dokumentumfilm adták azt az ötletet, hogy a Magyar Építészeti Múzeum kamarakiállítás keretében mutassa be az épület törté­netét és az újjáépítés menetét. A kiállítás ennek megfelelően két fő részből állt. Az első rész az épület történetét mutatta be Lajta Béla 1908-as tervétől (az építési engedélyt 1909-ben adták ki) az újjáépítés kezdetéig. A terveket, valamint a homlokzat­ról és a belsőről készült archív fényképeket tárgyi emlékek egészítették ki: az egykori homlokzat márványborításának darabjai, illetve az üvegfeliratok padláson talált törme­lékei. A Lajta-féle épület lehetséges formai előképeit és az átépítéseket fényképek doku­mentálták. A kiállítás második része az újjáépítést mutatta be a felújított színház fényképeivel és rekonstrukciós rajzokkal. Sajátos színt adtak a homlokzat fémdíszeinek elkészítését felidéző galvanoplasztikák makettjei és próbadarabjai. A rekonstrukció nehézsége abban állt, hogy az eredeti homlokzat az átépítések so­rán teljesen eltűnt, s már az 1909-ben megépült mulató (17. kép) is tartalmazott eltérése­ket az engedélyezési tervtől. így egyes részletek rekonstrukciójához archív fényképek, illetve a padlástérben végzett falkutatás és „ásatás" szolgáltak alapul. Wagner Péter és König Tamás építészek sajátos épületet hoztak létre. A homlokzatot Dávid Ferenc művészettörténész segítségével megpróbálták minél pontosabban rekonst­ruálni. A nézőteret megőrizték a Vágó László által tervezett, 1921-es formájában, egye­dül a színezés intenzitását fokozták. A közönségforgalmi terekben az egykori Vágó-féle terv belső szellemében, de egyénien újat alkottak. A kiállításhoz kapcsolódó katalógus (A Parisiana újjáépítése. Az OMF Magyar Épí­tészeti Múzeumának kiállítása. Budapest, 1991.) Dávid Ferenc által írt tanulmányából a látogató megismerheti az épület sorsát, helyét Lajta Béla életművében, valamint a Pari­siana homlokzatának ikonográfiáját. Szintén érdemes figyelmet szentelni a Parisiana mulató építészeti környezetének, mert homlokzatának sajátosságai - egykor és ma is - a környező házak szövetében hat­nak igazán. A Paulay Ede utca 33. számú házat Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervezte 1845-ben. Az eredetileg egyemeletes házat Wieser Ferenc egy második szinttel magasí­totta meg 1860-ban, homlokzatát pedig romantikus stílusban átalakította. A Parisiana másik szomszédja egy átlagos színvonalú historizáló bérház. A Dalszínház és Paulay Ede utcák találkozásánál a két saroktelken rangos építésze házai állnak. Az egyik olda­lon Ybl Miklós 1882-83-ban tervezett neoreneszánsz bérháza, a másik oldalon pedig Lechner Ödön és Pártos Gyula MÁV nyugdíjintézeti bérháza, a mai Balettintézet emel­kedik. Az utóbbi épület 1881-84 között épült a francia korareneszánsz stílusában. El­mondhatjuk tehát, hogy a Parisianát környező épületek tervezői a magyar építészettörté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom