N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - Sedlmayr János: A zsámbéki templomrom helyreállítási terve

Alapos előkészítéssel, újabb feltárások után, részletes felmérés birtokában, körülte­kintő tervezéssel és szakszerű kivitelezéssel szeretném a műemlék állagát ismét biztosí­tani, oly módon, hogy értékét és „romantikus" megjelenését az utókor számára tartósan megőrizzem. Ennek érdekében - munkatársaimmal együtt - számos szakember vélemé­nyét kikérjük, segítségét igénybe vesszük. Mindenekelőtt a rom műszaki és műemléki állagát vizsgáltuk, illetve vizsgáltattuk meg, hiszen ez a további beavatkozások alapja. Műszaki szempontból a templom állapota több ponton kritikus; részben statikai be­avatkozásokat, részben szerkezeti felújításokat kíván. A karbantartás elmaradásából is sok hiba származik, ezek kijavítása egy fedetlen rom esetében már régen esedékes lett volna. Statikai jellegű biiztosítást kíván elsősorban a hajó magasan álló déli gádorfala, amelyet óriási szélnyomás terhel. Ugyanakkor eredeti szerkezeti rendje is megváltozott: önálló falként áll a hajó pillérein. Egy keresztirányból támadó szél esetében leomlásve­szély fenyegeti a diadalív fölötti magas oromfalat, amelynek megtámasztása egyelőre csak észak-déli irányban megoldott. A nyugati oromfal megtámasztása szintén megol­datlan; a vékony vonóvasak a nyugati szél nyomása ellen nem biztosítják a falat, pedig az éppen a karzat felé dőlt meg. A tornyok felső része teljesen üres, egykori fafödéméi hiányoznak. Visszaállításukkal és egyéb vízszintes erősítéssel a tornyok állékonysága növelhető. 6 Szerkezeti szempontból főként a fedetlen fatetők, a csapó esőtől szenvedő magas falvégek és a boltozatmaradványok veszélyeztetettek. Látható, hogy a kőlemezzel bur­kolt gádorfal felső része is átázott, de hasonló romlás tapasztalható szinte mindenütt. Még a toronyaljak is átnedvesedtek, mert az északkeleti széllel ljövő csapadék a boltoza­ton, illetve a torony alsó falazatán keresztül szivárog le. Műemléki szempontból a rom megjelenése hatásos, szép, csupán néhány helyen kellene értelmező kiegészítéseket tenni. E tekintetben elsősorban a főszentély záródásá­nak bemutatása, az apáti kápolna részbeni kiegészítése, valamint a déli csigalépcső 7 és a déli főbejárat jelzése hiányolható. Mindezeket a szerkezetileg is szükséges munkákkal együtt lehet megoldani. Lényegesnek látszik még az újabb ásatási eredmények bemuta­tása, illetve jelzése is (korábbi templomalaprajz, fontos sírok stb.), amelyek a templom megjelenését nem zavarják, műemléki szempontból azonban mégis fontosak. A fenti igényeken alapulnak a tervezett munkák, amelyek részint szerkezetiek, ré­szint a rom állagbiztosításával függnek össze. A helyreállítási javaslat elsőrendű elhatározása, hogy a zsámbéki rom valóban rom maradjon. A beavatkozások zöme annak érdekében történik, hogy az értékes műemlék -jelenlegi állapotában - tartósan fennmaradjon; ugyanakkor a környező tájba illeszkedő képe - bármely irányból nézzük is - se változzék számottevő mértékben. A tervezett statikai-szerkezeti beavatkozások a következők. A legszükségesebb a déli gádorfal megerősítése, a mellékhajó hevederíveinek kiegészítésével (hevederbolt­övek visszaállítása téglából), és föléjük a rejtett támpillér vasbeton maggal történő visz­szaállítása. A fal kitámasztását szolgálja még a déli torony előtti emeleti „apszis" keleti falának visszaépítése, a gádorfal felső, téglából álló szakaszának javítása, valamint a fal­tetőre kerülő széles zárókoszorú, illetve vízszintes tartóelem behelyezése. Elkerülhetetlen a diadalív feletti oromfal megerősítése, amelyet a gádorfal feletti széles tartónak a diadalív elé és a karzatív fölé történő befordításával lehet elérni. Mere­vítés céljából, illetve a felső szintek bejárhatósága miatt van szükség a fafödémek vissza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom