N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - Valter Ilona: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban 1986-1991

egy időben épült, és a francia eredetű kegyúri család nőtagjait temették bele. A férfiak a két nyugati fal között kialakított, sziklába vágott sírban nyugodtak. Négy egymásra temetett, A és 0 vércsoportú egyedet találtunk itt. A félköríves szentélyű kis templom tehát nem egyszerű falusi templom volt, hanem a kegyúri család magánegyháza, ahová temetkeztek. Ettől függetlenül a dombon lévő település plébániatemplomaként is szolgálhatott. E francia eredetű családhoz tartozhatott az a Smaragd nevű ispán, aki 1166-ban és 1169-ben szerepelt az országos méltóságok sorában. A család anyagi és társadalmi felemelkedését mutatja a premontrei prépostság alapítása, ami 1210-1222 táján történhetett. Az 1234-es ninivei katalógus említi - Samboch néven - a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei prépostságot. Az 1258-as birtokmegerősítő oklevélben a három Aynard leszármazott kéri IV. Bélát, hogy az alapító ősök: Egyed és Smaragd ispán - adományait erősítse meg. E két alapító az 1198-1222 közötegy időben épült, és a francia eredetű kegyúri család nőtagjait temették bele. A férfiak a két nyugati fal között kialakított, sziklába vágott sírban nyugodtak. Négy egymásra temetett, A és 0 vércsoportú egyedet találtunk itt. A félköríves szentélyű kis templom tehát nem egyszerű falusi templom volt, hanem a kegyúri család magánegyháza, ahová temetkeztek. Ettől függetlenül a dombon lévő település plébániatemplomaként is szolgálhatott. E francia eredetű családhoz tartozhatott az a Smaragd nevű ispán, aki 1166-ban és 1169-ben szerepelt az országos méltóságok sorában. A család anyagi és társadalmi felemelkedését mutatja a premontrei prépostság alapítása, ami 1210-1222 táján történhetett. Az 1234-es ninivei katalógus említi - Samboch néven - a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei prépostságot. Az 1258-as birtokmegerősítő oklevélben a három Aynard leszármazott kéri IV. Bélát, hogy az alapító ősök: Egyed és Smaragd ispán - adományait erősítse meg. E két alapító az 1198-1222 közötti években töltött be fontos méltóságokat. Az 1258-as oklevél említi, hogy Egyed ispán feleségét, Pena asszonyt a templomban temették el. Nem közli az oklevél, hogy hol, de a nyughely ilyen külön megemlítése figyelemre méltó, hiszen a nemzetség többi tagját is a templomba temették, mégis az utódok csak Pena asszony itteni eltemetésének tényét rögzítették, mintha az más helyen történt volna. A premontrei főszentély előtt, középen találtunk egy sziklába vágott sírban egy 26-35 év körüli, A vércsoportos nőt eltemetve. Feltételezésünk szerint Pena asszony nyugszik e központi helyen kialakított, magános sírban (9. kép). A vörösmárvánnyal fedett falazott sír mellé még egy falazott sírt építettek, amelyben két A vércsoportos férfi feküdt. Mellette egy másik téglasír volt, kirabolt állapotban. E sírokat a népoltár alapja előtt találtuk. Ez az oltár a szerzetesi kórust lezáró szentélyrekesztővel együtt épült, és azonos a Luxék által megtalált második ún. „harántfallal. Lehetséges, hogy a két alapító ős maradványait rejtették az itteni falazott sírok. A premontrei templom padlószintjeit sikerült meghatározni. A mellékhajók szintje egy lépcsőfokkal alacsonyabb volt, mint a főhajóé, ahonnan viszont két lépcsőfok vezetett fel a sokszögzáródású, támpilléres főszentélybe. A premontrei templom hajópilléreit ráépítették a visszabontott kis templom hajófalaira, melyeket sávalapozásként alkalmaztak. A karzatpillérek a nyugati falra épültek rá. Megállapítható volt, hogy a premontrei monostor kerengője a mai négyszögű formában kiépült már a 13. században. A keleti monostorszárny emeletes volt és valamivel később épült hozzá a kétszintes sekrestyéhez. Az emeleti szintre és az északi mellékhajó