N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

7. MOL. Dl. 91.187. idézi AO. I. 417. és Varjú Elemér: Oklevéltár a Losonci Bánffy-család történetéhez. Bp., 1908. I. 43. 8. MOL. Dl. 91.810. 9. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. 211. 10. Csánki i. m. III. 211.; Történelmi Tár, 1897. 383-385. 11. Molnár i. m. 12-14. 12. MOL. Dl. 18. 145. 13. MOL. Urbaria et Conscriptiones, Fasc. 5. no. 35. 14. Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírások alapján. Veszprém, 1942. 149-150. 15. A 18-19. századi adatok: Molnár i. m. 16-19. A szentély a templom krónikása, Molnár István közbelépése következtében menekült meg a bontástól. A fényképek alapján a templomok 1940 körüli állapota nem látszik olyan veszélyesnek, ahogy ezt az akkori vélemények feltüntetik. Sokkal valószínűbb, hogy az épület bontását a kétségtelenül meglévő szerkezeti elvaultság mellett a nagyobb templom igénye sürgette. 16. Somlyó és Vidéke Múzeum, Tüskevár. Leltári száma: T. 62.2-3-4. A faragott kőtöredékeket is Molnár István mentette meg ma már ismeretlen helyről. 17. Búcsúszentlászló templomára Rómer Flóris: Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén. Archaeológiai Közlemények. 1876. X. 3., 51. Alaprajza: OMF tervtár 644. ltsz. Lux Kálmán rajza. Becsehely-Pólára Valter Ilona: A Becsehely-pólai r. k. templom. Magyar Műemlékvédelem 1967-1968. Bp., 1970. 335-344., alaprajzzal. Zalaszabarra vonatkozóan Sági Károlynak, a keszthelyi Balatoni Múzeum akkori igazgatójának szíves közlésére támaszkodom, aki az 1958 májusában történt újravakolás közben a templomról fényképeket készített. Zalamindszentre Valter Ilona: A Zalalövő-zalamindszenti r. k. templom kutatása. Zalai Gyűjtemény, 6. Zalaegerszeg, 1976. 171-198. Zalaháshágyra Bogyay Tamás: Két Árpád-kori timpanondombormű Zala megyéből. Technika, 1941. 225-229. Kustányra Rómer i. m. 1876. X. 3., 51. és Valter Ilona: Pusztuló középkori műemlékek Zala megyében, Műemlékvédelem, 1964 . 74-76. Kallósdra Bogyay Tamás: A kallósdi kerek templom. Dunántúli Szemle, 1940. 267-277. Bagodvitenyéd-Szentpálra Valter Ilona: Pusztuló románkori kerektemplom Bagodvitenyéden (Zala megye). Műemlékvédelem, 1967. 72-75. Magyarszecsődre Bercsényi Dezső: Árpád-kori műemlékeink Vas megyében. Vasi Szemle, 1959. 57-69., valamint C. Harrach Erzsébet: A magyarszecsődi r. k. templom kutatása és helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem, 1971-1972. Bp., 1974. 125-141. és Pálóczi Horváth András: A magyarszecsődi román kori templom régészeti kutatása. Savaria, 7-8. Szombathely, 1981. 133-178. Hegy hátszentjakabra C. Harrach Erzsébet: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában. Vas megye múltjából, 1.1976. 228-257. A vasi késő román templomokra, köztük Döröskére is C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely, 1983. megfelelő címszavai. Bántornya templomára Mariján Zadnikar: Romanska architektúra na Slovenskem. Ljubljana, 1959.142. Alaprajza OMF tervtár, Lux-hagyaték, 65. ltsz. Domonkosfára ugyanott 127-131. és Mariján Zadnikar-Ivan Zelko: Domanjsevci. Murska Sobota, 1974. Nagytótlakra Zadnikar 1974. i. m. 154., 268-273., valamint uő.: Rotunda v. Selu. Murska Sobota, 1967. 18. Őriszentpéterre Rómer Flóris: Régi falképek Magyarországon. Bp. 1874.143., Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Bp., 1938.41., 99. és Valter Ilona: Előzetes beszámoló az őriszentpéteri r. k. templom 1963. évi ásatásáról. Savaria, 2. Szombathely, 1964. 129-141. Meszlen templomának alaprajza OMF. tervtár 3493. ltsz. Brenner János rajza. Gutatöttösre M. Kozák Éva: A gutatöttösi r. k. templom feltárása. Archaeológiai Értesítő. 1973. 102-115., sok analógiával és részletes irodalommal. Mórichelyre és a körtemplomokra Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Bp., 1972. A felsorakoztatott analógiák száma tovább bővíthető. 19. Valter 1970. i. m. 20. Dercsényi i. m. 21. A magyarországi művészet története. IV. kiadás Bp., 1970. 81. 22. Legutóbbi összefoglalásuk ismét Valter Ilonától származik: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985.