N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

SZEMLE - Válogatás az OMF külföldi műemléki folyóiratainak legfrissebb számaiból (Rozványi Györgyné – Váczi Piroska)

IBI BULLETIN. 1988-89. A folyóirat jelenlegi számát a téglából épült váraknak szentelték a szerkesztők. Lengyel, francia, német, spanyol szerzők és témák mellett a magyarországi példákat Gerő László mutatja be, kiemelve a gyulai várat. BURGEN UND SCHLÖSSER. Braubach/Rhein 1990/11. E várakkal foglalkozó folyóirat jelen számának kivonatos tartalomjegyzéke kommentár nélkül is képet ad a szóbanforgó, egyes műemlékek ismertetésén túlmenő problémákról . A következőket emeljük ki: A kapuépítmények és a szabályos elrendezésű várak angol-francia területen. - Justingen reneszánsz várkastélya (Ulm). - A Lagoda vár. Az utóbbi évek kutatási eredményei. - A páncélos vitézek testmagasságának kiszámítása. Radioaktivitás a művészet szolgálatában. - A romok kezelése. - Fenyegetett műemlékek. - Freienstein vára. Egy szomorújáték következményekkel, stb. DENKMALPFLEGE IN BADEN-WÜRTTEMBERG. Stuttgart 20. évfolyam, jan.-márc. 1991. A folyóirat e számát a 4. műemléki kongresszus alkalmából a belügyminiszter megnyitó beszéde vezeti be. (Baden-Württembergben ugyanis a műemlékvédelem a belügyminisztériumhoz tartozik). Az ülés a 80-as években végzett műemléki munkálatokat foglalja össze és a topográfia állásáról világosít fel. L. Schmidt és S. Ungern-Sternberg Freiburg városával foglalkoznak, melynek mintegy 1500 műemlékét tartják nyilván, beleértve a múlt század végének historizáló házait is. R. Strobel Schwabisch-Gmünd városáról Franziskanergasséból ad topográfiai áttekintést. D. Planck a tartomány régészeti műemlékvédelmét ismerteti a 90-es években. Említésre méltó még W. Stopfel cikke, mely a műemlékek hasznosításának problémáit és lehetőségeit tárgyalja. ÖSTERREICHISCHE ZEITSCHRIFT FÜR KUNST UND DENKMALPFLEGE. Wien, XLIV. 1/2, 3/4. sz. 1990. Az 1/2 szám cikkei közül elsőként Norbert Gauss tanulmányát emeljük ki: Templombővítések Ausztriában. Tipológiai kísérlet. A 2. Vatikanum utáni 25 év mérlege. (A 2. vatikáni zsinatot XXIII. János pápa hívta össze 1962-ben és 1965-ben). A jelen változások fő oka az említett zsinat reformjainak megvalósítása. (Népoltár, más oltárok stb.) A modern templomépítés úttörőinél is - pl. Clemens Holzmeister - egyik fő probléma az oltár elhelyezése. - Figyelemreméltó O. Harl cikke: Régészeti adalékok a Szt. István-dóm Westbaujának építéstörténetéhez. Ugyanezt a témát találjuk Marlene Zykannál is: A Szt. István dóm Westbau-kutatásának állása és aktuális problémái. - Két tanulmány a bécsi románkori eredetű Szt. Mihály templommal foglalkozik. - a 3/4. számból a következő cikkek érdemelnek figyelmet: G. Sailer: Josef Hlavka és a K. K. CentralCommission. Utóbbi szervezetet, a monarchia műemlékvédelmének ősét, 1850-ben alapították. Josef Hlavka a cseh területek kiváló szakembere volt. - Branka Dimitrijevic: Kari Parik építész. A századvég és a századforduló építészetének maradandó emlékeit emelte Sarajevoban. - Peter Wiek: A bécsi bérház-lépcsőház 1890. körül. Helyi sajátosság közép-európai keretben. - Th. Brückler: Az osztrák műemlékvédelem „megváltozása" a nemzetiszocialista időkben és a műemlékvédelmi intézet alapítása 1940-ben.