N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

SZEMLE - A Bajor Műemléki Hivatal Munkafüzetei (Lővei Pál)

A BAJOR MŰEMLÉKI HIVATAL MUNKAFÜZETEI A számos bajor műemléki kiadványsorozat egyike a „Munkafüzetek" (Arbeitshefte des Bayerischen Landesamtes für Denkmalpflege). 1978 és 1990 között mintegy ötven terjedelemben és tartalmilag igencsak változatos - kiadvány jelent meg ebben a sorozatban. Valamennyi A4 formátumú, vastagságuk 40 oldaltól sok százig terjed - a jubileumi ötvenedik, amely (Nyugat-) Németország műemléki kőanyagainak képes atlasza, kemény kötésű, vaskos kötet. A sorozat a múzeumi értékek nyilvántartásával, dokumentálásával és védelmével foglalkozó kiadvánnyal kezdődött, illusztrálva, hogy a bajor műemléki szemlélet a műtárgyak szélesebb körét öleli fel, mint a magyar (egy további füzet, az 5. is a műemlékvédelem és a múzeumok kapcsolatát vizsgálja). A bajor műemléki nyilvántartás illetve topográfia történetét, valamint jövőbeli feladatait tárgyaló két kiadvány (9. és 38. füzet) mutatja, hogy ezek a kérdések mennyire központi jelentőségűek a bajor műemlékvédelemben: a hivatalos, törvényileg szabályozott munka kezdete még 1882-ből datálódik, a műemlékjegyzék azóta is a műemléki törvény egyik sarkalatos pontja, a topográfia készítése pedig a műemléki hivatal egyik legfontosabb feladata. Sok kiadvány tárgyal restaurálási problémákat (vagy egy tucatnyi belföldi illetve nemzetközi kollokviumok anyagát közli), ezek közül öt az egész Németországban súlyponti kérdésként kezelt kőkonzerválással és a műemlékvédelem számára fontos kőanyagokkal foglalkozik (4, 22, 25, 31, 50. füzet), egy az üvegablakok fenntartásával (32. füzet - ez számunkra érdektelennek tűnhet, mivel egyetlen középkori üvegablakunk sem maradt fenn, de ismerve a levegőszennyezés egyre növekvő mértékét, nem is olyan sok idő választhat el attól, hogy 19. század végi üvegablakaink pusztulásával is szembe kelljen néznünk), egy továbbinak a témája a vakolt falfelületek konzerválása és restaurálása - ez éppen az 1987-ben Seeonban tartott német-magyar műemléki kollokvium előadásait tartalmazza (45. füzet). Restaurálási jelentések olvashatók egy-egy emlék helyreállítása kapcsán is, ezek között akad táblakép, faszobor, oltár (2, 11, 16, 40, 42. füzet), a passaui dóm falképeit (12. füzet) és az augsburgi dóm déli kapuzatát (23. füzet) is feldolgozták, különleges téma a bambergi dóm textil sírmaradványainak restaurálása (33. füzet). Egész épület vagy épületegyüttes helyreállításáról is kiadtak ismertetést, így a vierzehnheiligeni búcsújáró templomról (49. füzet - két kötetben), vagy a bambergi püspök nyári rezidenciájáról, a seehofi kastélyról (29. füzet). Két kiadást is megért az az információs füzet (13. sz.), amely plébánosok, templomgondnokok, sekrestyések számára mutatja be a templomépület és a berendezés, valamint a környezet műemlékileg és funkcionálisan egyaránt lényeges elemeit, a tipikus károkat és megelőzésüket, a karbantartás, restaurálás alapelveit - szó van benne vízelvezetésről és toronyórákról, tűzvédelemről és rovarkártevőkről, a környezet megfelelő alakításáról és a templom körüli temető sírköveiről, fűtésről és szellőztetésről, építőanyagokról és nyílászárókról, vagyis csupa olyan dologról, amelynek széles körű ismerete a műemlékvédelmi célok érvényesítését elősegíti. Műemléki kiállítások katalógusait is ebben a sorozatban jelentették meg: ,,75 éves a Bajor Műemléki Hivatal" (18. füzet) és „Rómaiak Svábföldön" (27, 28. füzet). Kifejezetten művészettörténeti tanulmány a benediktbeuerni kolostortemplom román kori, figurális-feliratos öntött padlójának bemutatása (36. füzet), és kiadtak néhány 19-20. századi épülettel foglalkozó monográfiát is (10, 14, 37, 51. füzet). Egy tanulmánykötetet