N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

TÁJÉKOZTATÓ - Az OMF OTKA programjai

Magyar barokk templomok művészete, Mihalik Tamás fotókiállítása, augusztusoktóber, OMF Aula 1945 után épült templomok, Hack Róbert fotókiállítása, augusztus-október, OMF Pince Otto Wagner követői (Wagner Schule), Walter Zedniczek osztrák fényképész fotókiállítása, november, OMF Pince A Lechner család II. Az OMF Építészeti Múzeumának kiállítása, november-december, OMF Aula Erdélyi faragott szószékek, Muradinné Beyer Katalin felmérési rajzai, december, OMF Pince * AZ OMF OTKA-PROGRAMJAI Az Országos Tudományos Kutatási Alap az 1991-1994 közötti időszakra ismét pályázatot hirdetett a tudományos kutatás támogatására. Az OMF két kutatási témáját is elfogadták, amelyek a négy év alatt jelentős anyagi támogatásban részesülnek. I. A Magyarország építészeti kőtöredékeit feldolgozó Lapidarium Hungaricum programja már 1986-1990 között is kapott 1 550 000 Ft OTKA-támogatást. Az 1991-1994. évekre az OTKA Bizottság további 9 000 000 Ft-ot szavazott meg e program folytatására. Témavezető Dr. Horler Miklós, témavezető-helyettes Dr. Lővei Pál, munkatársak Feld István, Koppány Tibor, Szekér György. A kutatás célja Magyarország középkori, reneszánsz és újabb kori építőművészetének 60 000 db, országosan 400 különböző tárolóhelyen elfekvő faragott kőtöredékét számbavenni és a tudomány számára hozzáférhetővé tenni. A kőtöredékek az elmúlt száz év során gyűltek össze bontások, helyreállítások, régészeti feltárások és egyéb munkálatok kapcsán, és részben közgyűjteményekben, részben azokon kívül, kallódva illetve szétszórtan elhelyezve általában igen nehezen hozzáférhetők a kutatás számára. 64% leltározatlan és 80% sem publikálva, sem feldolgozva nincsen. Az előző OTKA program keretében elkészült az országos helyzetkép, amelynek eredményeit a Lapidarium Hungaricum címen megindult kiadványsorozat első kötetében 1988-ban publikáltuk. A program további része az egyes leletcsoportok egységes módszerrel való leltárba vételét, felmérését és fényképezését, kőzetmeghatározását tűzte ki célul, valamint az így közreadott anyag első tudományos összegzését, lehetőség szerinti rekonstrukciókkal. A sorozat második, a visegrádi királyi palota anyagának egy részét feldolgozó kötete 1991. augusztusában megjelent (Búzás Gergely munkája). A budavári királyi palota középkori idomtégláival foglalkozik a harmadik kötet (szerzője Végh András), amely már lektorálva a nyomdába adás előtti végső szerkesztés stádiumában van. Szinte maradéktalanul összegyűlt már a Vas megyével foglalkozó kötet anyaga (külön készül Ják feldolgozása), és előrehaladottak a sárospataki kiadvány munkálatai is.