N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

KIÁLLÍTÁS - Plank Ibolya: Bíró József kiállításáról

Biró rajzai és Szőllősy Kálmán épületfotói a bonchidai és a zsibói kastély bemutatásánál (9. kép), mint ahogy a gernyeszegi kastély illusztrálásánál Biró ceruzarajzát úgyszintén jól kiegészítette Hollenzer László néhány 1912. évi nagyméretű felvétele. Az „Erdélyi kastélyok" című könyv kiállítási fotói még az eredeti funkciójukban működő épületeket mutatják be (10. kép). Ezek rendkívül érdekesek, hiszen a marosvécsi kastélyból gyógyintézet, a sáromberki kastélyból TSZ iroda lett, a bonchidai kastély ma romokban áll, hasonlóan a hajdan egyedülállóan szép reneszánsz keresdi kastélyhoz. A Bethlen Miklós családi albumából kireprózott keresdi ebédlő-enteriőr is egy letűnt kor világáról szól. Kastélybelső felvételeket csak Biró József művészettörténésztől és Hollenzer László fényképésztől láthattunk, aki az 1910-es években szintén több erdélyi kastélyt fényképezett végig. Az Erdélyi művészet című összefoglaló könyvének képi megjelenítése nagyon gazdagra sikerült. Láthattuk itt többek között a kolozsvári Szt. Mihály templom egykori portikuszát ábrázoló értékes felvételt, a nagyenyedi Vártemplom és az előtte húzódó üzletsor teljes képét, valamint a kisdisznódi evangélikus templom összképét és arányait reprezentáló korai felvételt. Biró József fotói mellett - Zsibó, Kerlés, Koronka, stb. - tehát olyan épületfotók is kiállításra kerültek, melyek készítői a magyar fényképészet élvonalába tartoztak. Szőllősy Kálmán (1887-1976) nagyhírű művészfényképészként az 1930-40-es években, Hollenzer László (1870-?) pedig a század első évtizedeiben hivatásos MOB fotósként foglalkozott műemlékek felvételével. A kiállításon több, a Kolozsvári Fotófilm cégpecsétjével ellátott fotó szerepelt, amelyek feltehetően az alapító Szabó Dénes fényképész munkái. Szabó az 1910-es években kezdett fényképezni Nagyváradon, és a 40-es években már dolgozott Kolozsvárott. Josef Fischer a század elején dolgozott, szintén Erdélyben. A kiállított felvételek közül a legkorábbi kastélyfotókat - Küküllővár összképéről, és a kerelőszentpáli Haller kastély gondosan ápolt udvaráról - ő készítette. Feltétlenül meg kell említeni Veress Ferenc fotográfust (1832-1916), a magyar fényképészet egyik meghonosítóját, aki már a múlt század második felében rendszeresen fotózta Erdély tájait és városait. A kiállításon a kolozsvári Bánffy-palotáról készült 1860 körüli képét láthattuk. Az OMF Fényképtárának fotói - amellett, hogy illusztrációit adták ezen alkalomnak - reprezentálják azt a tényt, hogy e régi múltra visszatekintő intézmény a legkülönbözőbb forrásokból gyarapította gyűjteményét, módszeresen a műemlékjellegű és építészeti képek iránt érdeklődve. Fontosnak tartom, hogy egy időszaki kiállításnak írásos nyoma maradjon, megőrizve azt, amiről szólt, amiért készült és fölállíttatott. Ilyenfajta igényt elégít ki a Biró család támogatásával létrejött, gondosan szerkesztett és tipográfiailag is szép katalógus, mely tartalmazza a legfontosabb információkat Biró műveire és munkásságára vonatkozóan, továbbá Hegedűs Géza irodalomtörténész arcképvázlatát, amely Biró József személyiségéről és életformájáról nyújt érdekes adalékot. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az eredeti elképzelések ellenére a katalógusban műemléki fotók nem szerepelnek. Ezt annál is inkább sajnálhatjuk, mert Biró a kiállított fotók egy részét a 30-40-es években saját maga készítette munkájához. Mielőtt Biró figyelme és érdeklődése végleg a művészettörténet felé fordult, a gimnáziumi évek alatt a nagybányai festőiskola, majd pedig a Budapesti Képzőművészeti Főiskola növendékeként festészettel is foglalkozott. A kiállításnak igazi színfoltjai a nagybányai és poszt-impresszionista stílust elsajátító művész festményei. A Ferenciek terét ábrázoló, színekben fürdő pillanatképe, sőt a 14 évesen festett Nagybányai iskola képe is már egy ígéretes tehetséget sejtet. Kiállított vázlatfüzetein és rajzain karikatúrára