N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - D. Mezey Alice – Haris Andrea: „Kastélyt” építtetett-e Grassalkovich (I.) Antal Hatvanban?

MŰHELY D. Mezey Alice - Haris Andrea „KASTÉLYT" ÉPÍTTETETT-E GRASSALKOVICH (I.) ANTAL HATVANBAN? A magyarországi barokk kastélyépítészetről szóló szakirodalomban ugyan nem fő helyen, inkább felsorolásokban, de rendszeresen említik a hatvani Grassalkovich kastélyt, mint ennek a kastélytípusnak egyik jellegzetes példáját, amelyet Grassalkovich (I.) Antal a hatvani vár anyagának felhasználásával építtetett.

1 Ez a tipológia az utóbbi évek kutatási eredményei alapján erősen felülvizsgálatra szorul, de tömegformálását, architektonikus homlokzatképzését, a Mayerhoffer Andrásnak tulajdonított erkélyes kaput

2 és az oromzatot díszítő Grassalkovich címert tekintve joggal szerepel a kastélyok sorában, ám barokk kori alaprajzi elrendezését és ebből következtethető használatát tekintve azonban, a most folyó kutatás eredményei alapján újfajta megvilágításba kell helyezni. A szárnyépületekkel bővített U alaprajzú épület egyemeletes, tér felőli homlokzatát három tengelyes álrizalit, udvari homlokzatát öttengelyes középrizalit tagolja. A hajlított ívekkel formált, timpanonnal lezárt középrizalit a főpárkány fölé magasodik, és hatalmas, pavilontetős, kupola-szerű fedés koronázza. Az 1945 után többszörösen átalakított belsőben a kutatás számára csupán, a Hatvany-Deutsch család által e század elején kialakított kapualj-lépcsőház-emeleti díszterem neobarokk stukkódíszítésű helyiségsora maradt meg érintetlenül. Az 1956-ban elégett Héderváry család levéltárába

3 sorolt Grassalkovich levéltár néhány égett, a hatvani uradalomra vonatkozó dokumentumán kívül, az egyéb gyűjtemények szintén csak gyéren tartalmaznak az épület 18. századi építéstörténetére vonatkoztatható adatokat, így maga az épület tölti be a „levéltári forrás" szerepét is. Az égett iratcsomó Grassalkovich 1746-os uradalomvásárlási-, és az ezt követő több évtizedes birtokper-ügyletéhez kapcsolható.

4 Azon uradalmi épületek leírását, tartalmazza, amelyeket az 1723-26-ig birtokos Stahremberg Grundacker Tamás, és az őt megelőző 1701-23 között birtokos Salm herceg használt, illetve építtetett Hatvanban. 1723-ban, amikor Salm lemondott az uradalomról, készült egy jegyzék, mely az általa építtetett uradalmi épületeket írja le.

5 Ezek közül, méreteinél fogva is, kiemelkedik egy fogadó,

6 mely kiterjedését tekintve összefüggésbe hozható a kastéllyal. A Rákóczi szabadságharc alatt megrongálódott épületek helyreállított állapotban kerültek Stahremberg birtokába. Az ő építkezéseiről nincs adatunk, de Bél Mátyás 1730-35 között írt, Heves megye ismertetése című művében az szerepel, hogy a városban egyetlen jelentős épület van, a Stahrembergek majorsága, egyébként jelentéktelen földszintes házakból áll.

7 Jóllehet a Salm-féle fogadó és a Stahremberg-féle majorsági épület lokalizálásához nincs támpontunk, mégis az látszik valószínűnek, hogy Grassalkovich építkezéséhez elsősorban nem a hatvani vár anyagát, sokkal inkább az őt megelőző két birtokos által építtetett uradalmi épületeket használta fel. Ezek maradványai a főszárnyban és a keleti mellékszárny földszintjén kerültek elő.