Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - V. Összefoglalás

Építkezések még ezt követően is folytak a várban, azok azonban már nem reneszánsz stílusúak voltak. Az említett és 1720 körüli pusztulás, amikor az előző évszázad végén Sümegen épített barokk püspöki nyaralókastély vette át a vár helyét, még csak a tetők leszedését és a használható anyag elszállítását jelentette. A valós pusztulás az 1740es években következett be, amikor Bíró Márton püspök ( 1748-1762) a püspöki kastély bővítéséhez tervszerűen lebontatta a vár nagy részét, és annak anyagát beépíttette a ma is álló kastély falaiba. Az a 81 „szórvány" és két „in situ" helyzetű kőfaragvány, amelyet a tanulmány és a katalógus bemutat, csupán a vár romjai közt maradt csekély töredék, kis része annak a gazdag pompájú püspöki várnak, amelyet reneszánsz keretelésű ajtók és ablakok, kandallók díszítettek, és amely ma már falaiban sem rekonstruálható. JEGYZETEK 1 így tűntek el a vár 1965-ben a megyének történt átadását követően többek között azok a gótikus mérműtöredékek, amelyek a belső várban levő kápolna romjai közül kerültek elő, valamint több kisebb, korai reneszánsz faragvány is, amelyek feltételezhetően a kápolna oltárának töredékei lehettek. 2 Az ásatás során talált, faragott kő töredékek azonnali számbavétele, felmérése és fényképezése akkor nem történhetett meg, mert az ásató régésznek és a helyreállító építésznek egyidejűleg más hivatali munkái is voltak. (Magam 1959-től a sümegi várban folyó munkák mellett a nagyvázsonyi pálos kolostor, a felső- és a kisdörgicsei templomromok és a veszprémi Szent György-kápolna maradványainak munkáin vettem részt, később a mátraverebélyi középkori templom, majd több Balaton-felvidéki templomrom szerepelt az OMF által meghatározott feladataim között). 3 ZsO V. 1997. 239. (793. regeszta) 4 Engel 1996.1.418. 5 Koppány-Kozák 1969. 91 -144. 6 Gyórffy György: István király és műve. Bp. 1977. 182. 7 HO VI. 163.; Solymosi László: A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentősége. In: Az 1996. május 16.-án rendezett tudományos tanácskozás előadásai. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár 1996.190,199.; Rácz György: A Ják nemzetség és monostoralapításai I. Vasi Szemle LIV (2000) 17 8 Koppány-Kozák 1969. 97, 110.; 119, 147, 158. kép 9 Koppány-Kozák 1969. 111.; 151. kép; Koppány 1993. 28, 183, 184.; 15. ábra 10 A Vetési Albert püspök személyére, humanista műveltségére és építtető tevékenységére vonatkozó irodalom legfontosabbak művei: Fügedi 1965. 477-498.; Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Bp. 1985. 208-209, 252-253.; Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök. VMMK 18 (1986) 227-233.; Klaniczay Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. In: Humanizmus és reformáció 20 (1993) 62-77.; Vetési Albert Vetési László. Szerk.: Brassai Zoltán. In: Vár ucca tizenhét VI/1. (1998) 11 Ifjabb Vitéz János személyére és szereplésére: Fügedi 1965. 491.; Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966. I. 334, 542-543, 661, 672, 675.; Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491). Történelmi Szemle XXXIII (1991) 31-38.; Ritoókné Szalay Agnes: A veszprémi camena. In: Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Szerk.: Jankovics József. Bp. 1994., 101-109.; Ritoókné Szalay Ágnes: Humanista veszprémi főpapok. In: Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században. Veszprém 1996. 90-97. 12 Szatmári életére: Farbaky Péter: Szatmári György, a mecénás. Egy főpap műpártoló tevékenysége a Jagello-kori Magyarországon. Bp. 2002. (Művészettörténeti Füzetek 27.)